Állásbörze 2004

2004.04.21. 22:28

Minden eddiginél többen látogattak el a HEMO-ban rendezett Állásbörzére, ami egyrészt örvendetes, másrészt elgondolkodtató. Munkát egyébként lehet találni, de a felkínált bérek szívbemarkolóan alacsonyak. Ausztriában sem lehetetlen álláshoz jutni, de az értelmiségnek ott nem sok babér terem.

Állásbörze 2004


Bár pontos adatokat szerda dél körül még nem lehetett tudni, az biztos, hogy mint rendezvény minden eddiginél sikeresebb volt a HEMO-ban zajlott idei Vas megyei állásbörze.
Komondiné Dominek Judit, a rendező Vas megyei Munkaügyi Központ PR-vezetője úgy becsülte, a nap végére meglesz a kétezer látogató, amely mintegy negyedével több a tavalyi számnál.

A pult mögött álldogáló érintettek egyébként egyöntetűen szintén azt mondták, szombathelyi állásbörzén még soha nem láttak ennyi embert. Amíg a korábbi években 11-kor már erősen ritkult a tömeg, és jellemzően délben leült a rendezvény, addig az idén még a koradélutáni órákban is tartott a roham.

Kérdés persze az, hogy mindez mit is jelent, a munkavállalók öntudatra ébredését vagy ne adj isten félelmét, esetleg mennyi köze az emberáradatnak a térség foglalkoztatási problémáihoz. Egyik ismert képző intézmény dolgozója arra hívta fel a figyelmünket, hogy az érdeklődők között nagy számban vannak a jól szituált, diplomás emberek, akik a korábbi években kevésbé érdeklődtek az Állásbörze felé.

A szervezők szerint egyébként főleg azzal magyarázható a rendezvény sikere, hogy a kiállítóknak – az idén 43 pavilon volt - érdekük az üres álláshelyek illetve az induló tanfolyamok propagálása, a munkát keresők vagy csak érdeklődők pedig koncentráltan kapnak meg mindent.

Az EU-csatlakozás miatt – érthető módon – megnövekedett az érdeklődés a külföldi munkavállalási lehetőség iránt. A munkaügyi központ egy külön standot állított fel ennek a lehetőségnek. Mi is ott kaptuk azt az információt, hogy a külföldön munkát keresők közül Vas megyében legtöbben továbbra is Ausztria irányába érdeklődnek. Kimondottan jó esélyük van a vendéglátásban dolgozóknak, és nem reménytelen a szakmunkásoknak sem. Jóval kevésbé kellenek a diplomások, mert abból ott is van elég.

Ami a megyei helyzetet illeti, az üres állások legtöbbje szintén betanított- vagy szakmunka, a szellemi dolgozók számára jóval kevesebb a választási lehetőség. Annyiban sajnos hasonlóak, hogy a cégek legtöbb esetben arcpirítóan kevés fizetést kínálnak.

Egy mérnök számára a 135 – 170 ezer, egy gyógyszerésznek a 140-200 ezer forint enyhén szólva nem sok, de még mindig jobb, mint az angoltolmács számára kínált vicces 90-95 ezer forint.

További jellemző ajánlatok: lakatos: 80 ezer, pék: 73 ezer, varrónő 75-80 ezer, autóbuszvezető 95-115 ezer, pultos 53 ezer forint. Mellesleg számtalan más állás is van minimálbérért.

Szakemberek szerint nem lehet megmondani, hogy a meghirdetett állásokért kínált, gyakran megalázóan alacsony bér valódi összeg-e, vagy csak a jéghegy csúcsa, azaz ennyire van bejelentve a dolgozó, a többi zsebből-zsebbe vándorol.

Állásbörze 2004

.