Az európai virágos zsűri Szombathelyen

Nemzetközi porond

Mint emlékezetes, tavaly Szombathely nyerte a Virágos Magyarországért verseny első díját város kategóriában.

Mindez azzal járt, hogy a város indulhatott az idei európai Entente Florale megmérettetésen. A mezőnyben összesen egy tucat város – és mellettük egy tucat falu - található.

A nemzetközi zsűri ezekben a hetekben sorra járja a településeket és meghatározott szempontok alapján értékeli azokat. A végeredményt szeptember 25-én Cardiffban (Egyesült Királyság) hirdetik ki egy ünnepélyes díjkiosztó gálán.

Talán olvasóinknak is feltűnt, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban több szombathelyi közterület is megújult, „kivirágosodott”, az elmúlt napokban pedig ellepték a parkokat, utca- és folyószéleket a kaszákkal, kapákkal és fűnyíróval felszerelt karbantartók.

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha ezeknek a tevékenységeknek jó részét betudjuk annak, hogy Szombathelyt július 15-én szerdán vette szemügyre a nemzetközi zsűri.

Merre jártak?

A percekre beosztott hivatalos program reggel a városházán kezdődött, ahol a csapat egy előadást hallgatott meg Szombathelyről, a parkokról és egyéb szakmai kérdésekről.

A zsűri ezek után megnézte a Fő teret, a Történelmi Témaparkot, a hősi temetőt, az Európa-parkot, a Csónakázó-tavat, a Kalandvárost, az erdészeti központot, a sportcsarnokot, a Szent Márton-kutat, a Székesegyházat és a Püspöki Palota kertjét, hogy aztán este egy sajtótájékoztatón értékeljék a látottakat.

Sok minden tetszett, de van, ami nem

Monika Hetsch,, a zsűri osztrák elnöke elöljáróban leszögezte, egyelőre csak első impressziókat tud közölni, hiszen Szombathely után még négy városba fognak ellátogatni.

A mintegy egyórás sajtótájékoztató részleteitől eltekintenénk, annál is inkább, mert az elhangzottak egy része protokolláris volt, egy másik hányad (kulturális örökség stb.) pedig ismert az olvasóink előtt.

Valamivel érdekesebb az, hogy mi tetszett, illetve mi nem tetszett a zsűrinek. Közülük volt, amely megállapítás ül, van, amelyik nem annyira, meg olyan is van, amely nehezen értelmezhető -, de a pontozásos versenyek már csak ilyenek.

Ezek szerint Monika Hetschnek és a zsűrinek – a teljesség igénye nélkül - tetszett, hogy évente kétszer 120 ezer virág kerül kiültetésre a városban, hogy 17 ezer fa van, hogy a családi házak előkertjei gondozottak, hogy sok ablakban, erkélyen is van virág. Tetszett nekik a Csónakázó-tó körüli rekreációs terület, a parkok, a jól karbantartott hősi temető, a Ferences-kert, a panelprogram, a környezettudatos iskolai nevelés, és az, hogy Ipkovich György polgármesternek vannak elképzelései a jövőt tekintve.

A kritikák között elhangozott, hogy nem elég változatosak a kiültetett virágok, ellentétben a fasorokkal, melyek viszont nem egységesek. Kritikát kapott a külvárosi utcák állapota, az alkalmanként rágó- és graffiti-maradványok.

A zsűri olyanokat is javasolt, hogy a város dobja fel valamivel a szocreál városháza kinézetét, meg hogy jó lenne, ha nyilvánosak lennének a Fő tér alatti római maradványok, mert az OTP nem mindig van nyitva.

Ipkovich György megköszönte a dicséreteket és a kritikákat, elmondta, hogy városfejlesztési munkákat nagyban befolyásolják a rendelkezésre álló agyagiak és a mindennapi prioritások.

Korábbi sikeres magyar városok

A sajtóanyagot böngészve kiderült: a magyar települések 1990 óta vesznek részt a versenyen, a legsikeresebb városok eddig Siófok, Kaposvár, Nagyatád és Eger volt, akik aranyérmet nyertek a versenyen. Székesfehérvár, Hévíz, Tata, Sárospatak, Győr, Paks, Zalakaros, Gyula ezüstérmet, Sárvár bronzérmet kapott.

Az éremesőben feltehetően annak is szerepe van, hogy a versenynek nincs a hagyományos értelemben véve vett nyertese és vesztese: a zsűri évente több arany, ezüst és bronzérmet is kiadhat.