Megnéztük Pápán a nagygépet! - C17 magyar felségjellel

Három lesz belőlük Pápán

A világon 203 darab C17-es áll szolgálatban, az amerikai légierőnél 189, a brit királyinál 6, az ausztrál és kanadai légierőnél pedig 4-4 gép. A NATO (pontosabban tíz szövetségi és két partner ország által létrehozott Stratégiai Légiszállítási Képesség - SAC) három darabot rendelt a nagyvasból. Mindhárom a Pápán fog állomásozni, mert a Nehéz Légiszállítási Ezred (HAW) bázisa is a pápai reptér lett.

A flotta az első gépét adták át hétfőn, a magyar kormány (Bajnai Gordon miniszterelnök, Szekeres Imre hadügyminiszter), a NATO (Claudio Bissugniero főtitkár-helyettes), Richard Johnston dandártábornok és John D. Zazworsky ezredes, a HAW parancsnoka, valamint rengeteg vendég, katonák és civilek, a reptéren dolgozók családtagjai és vagy száz sajtómunkás jelenlétében. Minden megszólaló azt az összefogást és együttmunkálkodást méltatta, amelynek eredményeképpen létrejöhetett a légiszállítási feladatok ellátására létrehívott ezred.

Először kívülről, aztán belülről csodáltuk a BigMac-et

A hivatalos átadás és a protokoll után az újságírók is megtekinthették belülről a BigMacnek is nevezett gépet, kívülről már csodáltuk vagy másfél órán keresztül. Egy négy sugárhajtóműves, T-farok kivitelű (a felső vízszintes vezérsík magassága közel 17 méter, azaz majdnem öt emeletnyi), 53 méter hosszú, 51 méter szárny-fesztávolságú „madárról” van szó, amely 74 tonnát képes elröpíteni csaknem 4500 kilométer távolságra.

Egy igazi nagyvas, amely harci járműtől kezdve a humanitárius segélyig, ne adj’ isten sebesültekig mindent visz, 26,8 méter hosszú, 5,4 méter széles és 3,76 magas gyomrába a hátsó rámpán keresztül akár egy kamion is be tud hajtani. De a jelentősége mégsem csak a mérete és kapacitása, hanem az, hogy ez a nagygép mindössze 2300 méteren fel tud szállni, a leszálláshoz pedig elég neki az alig több mint 900 méter. A földön is könnyedén navigál, így a nehezen megközelíthető, egyszerűen felszerelt, kicsi repülőtereket is tudja használni, a frontvonalak közelében is bevethető, valójában ezzel a céllal fejlesztette ki az USA felkérésére a Boing. A rakományt azonban ledobva, leszállás nélkül is pontosan célba tudja juttatni egy erre alkalmas berendezés segítségével.

Hatvan óra a miénk

A gépen mindössze három fős személyzet dolgozik: a pilótán és a másodpilótán kívül egy rakodómester. A tizenkét ország által közösen használt Globemaster a tervek szerint 300 órát tölt majd a levegőben egy évben, ebből Magyarország 60 órát kap. Ez, a honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint elég arra, hogy a külföldön szolgálatot teljesítő magyar missziókat kiszolgálja.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hová vezet a gép első útja, és mit szállít a Szekeres Imre nem adott választ.

Egyedül egyetlen ország sem tudott volna hadrendbe állítani és működtetni egy ilyen csúcstechnológiás szállítóeszközt, ezért fogtak össze. Magyarországnak másfél milliárd forintja van a beruházásban, az üzemeltetés évi egymilliárd forintos költséget jelent a minisztériumnak.

A városnak megéri

A pápaiak nagy örömmel fogadták a gépet. Dr. Kovács Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő azt mondta, Pápa mindig katonaváros volt, a középkorban végvár, a kiegyezést követően pedig állandó volt a katonai jelenlét a városban. Az, hogy a NATO Pápát választotta - két versenytárs pályázott még a légiszállítási ezredért -, a civil lakosságnak is hasznot jelent. 300 millió forintos fejlesztést hajtottak végre az oktatási ágazatban, egy általános és egy középiskola lett két tannyelvű, ezekben tanulnak együtt a magyar diákokkal a Pápán szolgáló külföldi katonák gyerekei.

A családok jól beilleszkedtek a városban, mindig kapnak meghívást a városi rendezvényekre, ahogy ők is meghívják a várost a saját ünnepségeikre. A mulitkulturalitáson – amit egyértelmű előnyként nevezett meg a polgármester – gazdasági haszna is van a repülőtérnek.

Az itt végrehajtott többmilliárdos fejlesztéseken helyi vállalkozások is dolgoztak, akárcsak magán a bázison, elsősorban a logisztikában, őrzésben, konyhán, illetve a hivatásos állományban katonaként. Azzal, hogy a légiszállítási ezred idekerül, a logisztikai feladatok újabb munkahelyeket teremtenek – háromszázan dolgoznak a reptéren.

Jelentősen nőttek az ingatlanok – új építésű, kertes családi házak - bérleti díjai, számos családnak ez is megélhetést jelent, és az sem utolsó szempont, hogy a katonák igen jól keresnek, így – amint Kovács Zoltán fogalmazott – extrém módon megnőtt az igény a városban a szolgáltatások (szabadidő, rekreáció) iránt.