EU-pályázatírás: Tanuljuk, tanulgatjuk

Még kezdés előtt Grabant Péter, a szervező Információs Társadalom Kht. régióvezetője az ALON-kérdésére elmondta, a szombathelyi rendezvény nem egyedülálló, az ország minden régiójában induló előadássorozat első állomása ez.

Abajkovics Péter, Szombathely város informatikai bizottságának elnöke megnyitójában hangsúlyozta, az önkormányzat hasonló cipőben jár, mint a vállalkozások, hiszen nemrég pályázott a város 400 milliós összegben az elektronikus közigazgatás bevezetésére.

Bevezetőjében Grabant Péter bemutatta a Kht. működését. Munkájukat úgy jellemezte, mint az Informatikai Minisztérium „szeme és szája”, mely tájékoztat, felügyel és irányít. Ez a szervezet kezeli és bonyolítja a hazai és az EU által kiírt informatikai pályázatokat is.

Magyar Dávid, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség képviseletében néhány gyakorlati példán keresztül a régión belüli hálózatosodásról beszélt. A klaszterek kialakítása jó válasz lehet a megnyíló piac kihívásaira, hallottuk. A folyamat már megindult, régiónkban öt nagy klaszter működik jelenleg az autóipar, a faipar, a termálfürdők, az elektronika és a gyümölcskereskedelem területén.

A „Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek” című pályázatot már Opauszky Ágnes, a Kht. pályázati koordinátora ismertette. Érdekes és igen tanulságos ismertetőjében kitért a pályázatírás gyakorlati kérdéseire is.

A programnak ez a része szolgált számunkra a legtöbb gyakorlati információval. (Lásd az alábbi keretes cikket.)

A pályázatírás rejtelmei Érdekes, ugyanakkor tanulságos volt végigülni Opauszky Ágnes előadását. Nemcsak a megadott pályázati kiírásról, hanem általában a magyar pályáztatási gyakorlatról is képet kaphattunk. A hallgatóság soraiban ott ültek a pályázatíró tanácsadók képviselői éppúgy, mint az érdeklődő cégek munkatársai is az egész régió területéről. Külső szemlélőként a kérdéseket és a válaszokat hallgatva érdekes kép kezd kirajzolódni a cikkíróban a mai magyar pályáztatási viszonyokat illetően. Az előadó önmaga is elismerte, a pályázati kiírások, útmutatók megfogalmazása több helyen zavaros és félreérthető, több pontja a pályázati adatlapoknak értelmezhetetlen. Az uniós pályázatoknál a megnyert pénz nagy részét, jellemzően 70 százalékát az EU finanszírozza. Az előadásból számunkra az derült ki, valójában nem is a pénz megszerzése fogja a legnehezebb feladatot jelenteni majd a vállalkozásoknak, hanem az, hogyan feleljenek meg az öt éven át tartó folyamatos ellenőrzésnek és a rendszeres jelentési kötelezettségeknek. Egy pályázatról a beadásától számítva jellemzően 6-12 hónapon belül döntenek, majd a nyertes cég a pénzéhez, a projekt megvalósulása után, utólag juthat hozzá. Ezek után a megadott feltételek szerint kell működnie a projektnek további öt éven keresztül. Ez alatt az idő alatt folyamatos monitoring rendszer működik, a cégnek rendszeresen jelentést kell készítenie a projekt megfelelő működéséről. Érdekes kérdés az is, ahogyan az ÁFA törvényünk rendelkezik a pályázatokon megnyert összegek adózásáról. Ezen összegek után a kifizetett ÁFA összeg jelenleg nem igényelhető vissza, így az jelentősen növeli a projekt költségeit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állam az EU által a vállalkozónak fizetett pénzt egészen egyszerűen megcsapolja. Ha kiszámoljuk, ezen ÁFA miatt egy a kiírás szerint 50 százalékos önerőt igénylő pályázat támogatási aránya rögtön 37,5 százalékra csökken, és akkor még nem számoltuk a pályázatírás költségeit, sőt a projekt teljes idejére (jellemzően 2 év) fenntartandó bankgarancia költségeit sem, ezen összegek ugyanis nem elszámolható költségek. Opauszky Ágnes elmondta azt is, még ők is tanulják a szakmát és folyamatosan jelzik a kormányzat felé a gondokat, így reményt lát arra, hogy kedvezőbbre változzon néhány feltétel. Úgy legyen.

IT. Kht.