Az utóbbi napokban meglehetősen nagy sajtóvisszhangot váltott ki az a meglebegtetett törvénymódosítás, amely gyakorlatilag ellehetetlenítené a házi disznóvágást. Mindezt egy korábban hozott EU-s szabályozás magyarországi ratifikációja jelentené. (A tervezetről a
blogban olvashat részletesebben.)
Mint Kovács Ferenc Vas megyei elnök szerdai sajtótájékoztatóján kiderült, a gondot – ha egyáltalán a magyar parlament elfogadja a direktívát - nem is annyira a szigorítás ténye jelentené, hanem az, hogy még korábban a Medgyessy-kormány bezáratta a kisebb vidéki vágóhidakat, és a beígért „vágópontok” nem épültek meg.
Ez utóbbiak hiányában gyakorlatilag megvalósíthatatlan lenne a vágás, hiszen a magánemberektől, kis falusi vendégfogadóstól nem várható el, hogy 50-100 kilométert utaztassák a levágni való disznót, hogy aztán megint hazafuvarozzák feldolgozni az állatot.
Mindezt a felvetést megelőzték azok adóbeli szigorítások, amelyek egyrészt mezőgazdasági tevékenységet is folytató falusi vendéglátókat, másrészt az üdülési csekkeket érintették: ez utóbbi miatt már most jelentősen érezhető a falusi és a belföldi turizmus visszaesése – hangzott el.
Az elnök szerint a disznóvágásos elképzelés illik abba a sorba, amely lépésről lépésre lehetetleníti el a vidéki életet: ilyen például a boltok, a posták megszűntetése, illetve az – ahogyan a disznóvágás esetében is -, hogy az állam nem gondoskodik működő alternatívákról.
A politikus követendő példaként Ausztriát, Szlovéniát, Németországot és Olaszországot említette. Ezekben az országokban mind rugalmasan megoldották, hogy a helyben termelt árut helyben is értékesítsék.
A helyben való értékesítésnek alapja egy több mint tízéves EU-jogszabály, az úgynevezett korki deklaráció, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a helyben megtermelt és hagyományos módon előállított termékeket a kistermelő az adott ország törvényeinek figyelembe vételével értékesítse. A népi, térségi hagyományok alapján elő állított áruk, lokális értéket képviselő termékek mentesek a minőségbiztosítási rendszerek alól is.
A gond csak azt, hogy az említett deklarációt nem ratifikálta a magyar parlament.
Kovács Ferenc – aki egyben parlamenti képviselő is - beszámolt arról, hogy már évek óta próbál elfogadtatni a magyar törvényhozással a korki deklarációval harmonizáló, a helyi termékértékesítést – és ezzel együtt a vidéki életet – megkönnyítő jogszabályt, de mindezidáig sikertelenül.