
Karnevál, te drága
Elevenen élnek még bennünk a Savaria Történelmi Karnevál emlékei, így a fent említett, ezrest kóstáló kürtőskalácson túl kapásból fel tudunk sorolni fél tucat árat, melyek – hogy profánul fogalmazzunk – kiverték a biztosítékot. Aztán visszagondolunk a karácsonyi és a húsvéti vásárra, és belátjuk, ott sem volt más a helyzet. Sőt, ha más hazai városok hasonló rendezvényeit nézzük, ugyanezt elmondhatjuk. Röviden és tömören: ilyen szempontból nem megosztott az ország, mindenhol minden drága lett.

Első utunk a polgármesteri hivatalba vezetett, ahol dr. Bognár Judittól, az Igazgatási Osztály Általános Igazgatási Iroda vezetőjétől megtudtuk, az önkormányzat jobbára csak az egyes programokra szóló engedélyeket ad ki. A szombathelyi rendezvények kilencven százalékát az AGORA Kulturális és Turisztikai Központ szervezi. Illetve ha a karneválról van szó, akkor a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány Karneváliroda. Az idén még hátralevő karácsonyi vásár pedig az önkormányzat és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KISOSZ) közös gyermeke.
Nem az árusok kizsigerelése a cél
Olvasóink joggal tehetik fel a kérdést: miért foglalkozunk még mindig a karnevállal? Tény és való, egy hónapja elmúlt. Ám a karnevállal kapcsolatos információk nem tekinthetők elavultnak. Ahogy kiderült, a vásárokat, fesztiválokat illetően ország- és rendezvényszerte hasonló a helyzet. Így, bár jobbára az immár tíz éve menetrendszerűen ismétlődő augusztus végi múltidézésről van szó, az alább leírtak túlmutatnak azon. De hogy a karácsonyi vásárig elérnek, az egészen biztos.
„A karneválon történő részvételre nyílt pályázatot írnak ki, így minden árus ki tudja számítani, megéri-e neki részt venni a rendezvényen. A helypénz évek óta nem emelkedett. Sőt, idén kétszáz forinttal csökkent, mivel egy nappal tovább tartott a karnevál, illetve az áfa húszról huszonöt százalékra nőtt. Nem az árusok kizsigerelése a szervezők célja” – hangsúlyozta az Igazgatási Iroda első embere.

Az árusok „veszekednek”, hogy részt vehessenek a rendezvényeken
Dr. Bognár Judit úgy fogalmazott, a kereskedők, vendéglátósok lehet, hogy panaszkodnak a magas költségekre, de rendszerint „veszekednek”, hogy részt vehessenek a rendezvényeken.
Nincs ez másképp a húsvéti, vagy a rohamtempóban közeledő karácsonyi vásár esetében sem.
Az utóbbin például nyilvános licit után lehet árusként részt venni. Adott egy, a pavilonokra vonatkozó alapár, erre licitálnak az érdeklődők. S ha már nem tartják megfizethetőnek az árat, kiszállnak.
Országszerte téma a drágaság
A kézműveseket – ahogy a karnevál tíz éves fennállása óta mindig –, idén is a fesztivál- és vásárszervezésre szakosodott szegedi Ördögszekér toborozta. Mocselini Rudolf ügyvezető azt mondta, mostanában az ország több fesztiváljával kapcsolatban téma a drágaság Visegrádtól Tatán át Szombathelyig.
„A fesztiváloknak bevételre van szükségük ahhoz, hogy piacképesek maradjanak. Nem lenne probléma az árakkal, ha a gazdasági válság nem súlyosbítaná a helyzetet.”
Az Ördögszekér építi ki azt a rendszert, ahova az árusok érkeznek. A kézműveseknek pedig bérbe adják a rendezvényeken való részvételhez szükséges infrastruktúrát.

Bevétel kell a színvonal megtartásához
„A hozzánk érkezett befizetések nagyobb része, körülbelül hetven százaléka a fesztiválokat gyarapítja. A Savaria Történelmi Karnevál esetében 2009-ben a bevételi oldalunkon körülbelül nyolcmillió forintos bruttó összegről beszélhetünk, tehát nagyjából ötmillió forint maradt Szombathelyen. Jut, és kell, hogy jusson a szervezőknek is a bevételből, hogy színvonalasan megtarthassák a rendezvényeiket.” – mondja Mocselini Rudolf.
Az Ördögszekér három éve változatlan árakkal dolgozik, ám ez koránt sem jelenti azt, hogy a kézművesek sok esetben nem a drágább helypénzzel járó fesztiválokat választják.
Több külső támogatás kellene
„A Savaria Történelmi Karneválon idén augusztus 20. miatt a korábbinál jóval kevesebb árus vett részt. Sokan inkább a Mesterségek Ünnepén vagy a Magyarok Vásárán rakták ki a portékáikat. Így a szombathelyi bevételek – ahogy ez egy-két éve tendencia – elmaradtak az elmúlt években megszokottaktól.”
Mocselini Rudolf szerint egy módon lehetne lefaragni a kézművesek és a vendéglátósok áraiból: ha további külső támogatást kapnának a rendezvények, ezáltal csökkenteni lehetne a vállalkozók kiadásait. De úgy vélekedett, jelenleg ennek kicsi a valószínűsége.