Vas Megyei Prima Dijak 2009: Jelöltek, nyertesek, fotók a díjkiosztóról

Ötödik alkalommal kerültek kiosztásara a Prima Primissima területi díjai. A Vas megyei „Primák” csütörtökön délután Kőszegen, egy háromórás díjkiosztó ünnepség keretében vehették át az oklevelet és a díjjal járó egymillió forintot. Jelöltek, díjazottak, .

Ötödik alkalommal kerültek kiosztásara a Prima Primissima területi díjai. A Vas megyei „Primák” csütörtökön délután Kőszegen, egy háromórás díjkiosztó ünnepség keretében vehették át az oklevelet és a díjjal járó egymillió forintot. Jelöltek, díjazottak, .

Kőszeg immár második alkalommal rendezi meg a megyei Prima díjak kiosztását. A díj a Demján Sándor által 2003-ban elindított Prima Primissima országos díjak területi kiegészítései, melyek 2005-től találnak gazdára.

Mivel a díjazottak jellemzően szakterületük legismertebb, legnépszerűbb képviselői közül kerülnek ki, a díjkiosztót minden évben meglehetősen nagy közfigyelem kíséri, mind országosan, mind helyi szinten.

Így aztán természetes, hogy csütörtök délután – megyei politikusokkal, ismert közéleti személyiségekkel, családtagokkal, ismerősökkel és érdeklődőkkel - teljesen megtelt a Jurisics-vár lovagterme, hogy a megjelentek – ebben a formában talán először- a rendezvény előtt meghallgassák Vas megye himnuszát (Szigeti István szerzeménye).

A mindegy három órán át tartó díjkiosztó ünnepségen - a helyi amatőr művészek mellett - egy József Attila-vers (Balga költő) megidézésével fellépett Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója is.

Bevezető beszédében Szőnye József, a VOSZ megyei elnöke és a vasi rendezvény motorja abbéli meggyőződését fejezte ki, megyei Prima díjak hozzájárulnak ahhoz, hogy Vas megye közélete szebb, jobb és együttműködőbb legyen.

Ebben – tesszük hozzá - nincs okunk kételkedni, egyrészt mert jelöltek névsora önmagában impozáns, másrészt a díjkiosztó hangulatát is az összetartozás, az egészséges lokálpatriotizmus szelleme hatotta át. A délutánnak számos meghitt, felemelő pillanata is volt, ami – valljuk be - nem nagyon jellemzi a hasonló, országos eseményeket.

A Vas Megyei Prima Díjakra az idén az alábbi jelölések voltak. (A nyertesek nevét vastagon szedtük, róluk külön olvashatnak majd a keretekben.)

Tudomány kategória

Dr. Víg Károly a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályvezetője
Prof. Dr. Veress Márton az MTA doktora, egyetemi tanár
Dr. Antalovits Miklós a műszaki tudományok doktora

Kultúra és művészetek kategória

Pócza Zoltán Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója
Garas Kálmán fotóművész
Kisterenyei Ervin festőművész - restaurátor

Oktatás és közművelődés

Baranyai József tanár, biológus
Rasperger József grafikus, kiállítás-szervező
Dr. Lazáry Györgyné Gácser Mária pszichológus, tanár

Jubileumi Díjazott

Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc az MTA doktora, szociológus, tanszékvezető egyetemi tanár

(Ez utóbbi kategória az idén került először kiosztása. Olyan személyek kaphatják, akik az elmúlt években többször is jelölve voltak a díjra. Miszlivetz Ferenc például tudomány és oktatás kategóriában is ilyen volt.)

A Prima díjak nettó egymillió forint pénzjutalommal is járnak, míg a jelöltség esetében ez az összeg százezer forint.

Közönségdíj

2009-es évben a Vas Népe által szervezett közönségdíjat Dr. Lazáry Györgyné Gácser Mária kapta, aki – ahogy azt Halmágyi Miklós főszerkesztő ismertette – az összes szavazatok 37 százalékát mondhatta magáénak.

(Ezt az oklevelet Szombathely város polgármestere adta át, és a vele járó 220 ezer forintot is a város ajánlotta fel.)

Az ünnepség keretében kiosztásra került a Megyei Év Vállalkozói Díj is. Az idén először szakmánként történt az elismerés:

1. Az Év Ruházati Kereskedelme Vas Megyében: Gotthárd Ruházati Kereskedelmi Bt.
2. Az Év Cukrásza Vas Megyében: Vadász Tibor cukrászmester

Függetlenül a Prima díjaktól elismeréssel jutalmazták azokat a Vas megyei vállalkozókat is, akik az Év Vállalkozója országos elismerésben részesültek: Nagy Attila (Goodmotors, Szombathely), Kiss Péter (Vasilux, Kőszeg), Szárnyas János (építési vállalkozó, Kőszeg.)

További képek a 2009-es díjátadóról

Dr. Antalovits Miklós 1945. november 12-én született Csepregen. Szülei büki pedagógusok voltak. Általános iskoláit Bükön, az érettségit és a gépésztechnikusi képesítést a szombathelyi Gépipari Technikumban szerezte meg. 1964-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. Mérnöki tanulmányaival párhuzamosan, tanári és pszichológiai képzésben vett részt, annak érdekében, hogy műszaki ismereteit humán ismeretekkel egészítse ki. A Budapesti Műszaki Egyetemen mérnöki és mérnöktanári diplomát, az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig munkapszichológusi diplomát szerzett. Szakmai és tudományos érdeklődésének fókusza a termelés és a termékfejlesztés emberi (ergonómiai) és szervezeti tényezőire irányult. Az elmúlt évtizedekben e területen fejtette ki szakmai-tudományos tevékenységét Budapesten, és 2004 óta Szombathelyen is. Az egyetemi diplomáinak megszerzése óta folyamatosan a felsőoktatás területén dolgozik. Évtizedek óta oktat ergonómiai, munkapszichológiai és menedzsment ismereteket, párhuzamosan az BMÉ-n és az ELTÉ-n. 1977-ben egyetemi doktori címet, 1986-ban a tudományok kandidátusa fokozatot, 1996-ban pedig habilitált doktor címet szerzett. Végigjárta az egyetemi oktatói beosztások hierarchiáját, az egyetemi tanársegédi beosztástól, a tanszékvezető professzorig. Ő alapítja meg az első ergonómiai tanszéket Magyarországon, a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karán, amelyet 2006-ig vezet. Több doktori képzési programnak a kezdeményezője és irányítója. Huzamosabb ideig volt vendégprofesszor svéd, holland és német egyetemeken. Számos felsőoktatási képzési innováció részese. Az ő kezdeményezésére és koordinációs tevékenysége eredményeként indult be hazánkban az „ipari termék és formatervező mérnök” képzés, továbbá aktívan közreműködött a népszerű „műszaki menedzser” szak, valamint számos posztgraduális képzés létrehozásában és megvalósításában. Interdiszciplináris jellegű kutatási tevékenységében kiemelt szerepet kapott az ember-gép rendszerek működési megbízhatóságának vizsgálata, a humán információfeldolgozás sajátosságainak kutatása a folyamatirányításban, különböző szimulációs technikák alkalmazásával, továbbá a felhasználó-központú termékfejlesztés, valamint munkahely és munkakörnyezet kialakítás műszaki, szervezeti és humán vonatkozásai. A 80-as évektől kezdődően – az egyetemi oktatói munkája mellett – a szakterületén jelentős tudományszervezői tevékenységet is folytatott hazai és nemzetközi szervezetekben. Így többek között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban főosztályvezető-helyettesi beosztásban, a Munkaügyi Kutatóintézetben pedig tudományos igazgatóhelyettesként koordinált kutatási főirányokat, és számos nemzetközi szakmai-tudományos szervezetben képviselte a hazai tudományos érdekeket. Több cikluson át volt titkára akadémiai tudományos bizottságnak, az MTA Társadalomtudományi Kuratóriumának, valamint a Magyar Formatervező Tanácsnak. Egyetemközi szerződések keretében, a Berlini Műszaki Egyetemmel, valamint a holland Delfti Műszaki Egyetemmel folytatott kutatási projekteket irányított két évtizedig. Szakmai-tudományos munkájának elismeréséért kapott legjelentősebb kitüntetései: a Széchenyi Professzori Ösztöndíj, a József Nádor Emlékérem, valamint a Jedlik Ányos „honoris causa” díj. 2004-ben visszatért a vasi szülőföldjére, és pedagógus feleségével új otthont teremtettek Lócson. 2005 óta lócsi állandó lakos, és 2006-tól a lócsi önkormányzat képviselője. 2004-ben kinevezik egyetemi tanárnak a Berzsenyi Dániel Főiskolára is (jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja), ahol az „Ipari termék és formatervező mérnök” alapszak felelőseként, valamint a „Műszaki menedzser” alapszak több tárgyának felelőseként segíti a műszaki képzések bevezetését és fejlesztését. Felesége 2007-ben elhalálozott. Két felnőtt gyermeke van, akik Budapesten dolgoznak. Életének a legújabb, és egyben a legkedveltebb „pozíciója” a nagyapaság: első unokája holnap lesz négy hetes.

Baranyai József Vas megyében, Szombathelyen született. Itt végezte általános-, és középiskoláit, mindkettőt jeles eredménnyel. Ez idő alatt elnyerte a "Jó tanuló-jó sportoló" címet is. A József Attila Tudományegyetemen végezett kutató biológusként, elnyerte a JATE TTK Kiváló Hallgatója címet. Egy ideig a Szegeden tanított egyetemen (demonstrátor, tanársegéd), majd a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára lett, dr. Iker János hívására. Szeret tanítani. A tanítást értékközvetítésnek és olyan lehetőségnek fogja fel, amiben alkotni és inspirálni lehet, melyhez szükséges alázata és állandó önművelése. Rendkívül fontos számára a családja és a hite. Hitvallása szerint tanítványai eredményei sok más kollégája munkájának a gyümölcse is... Tanítványai között van többek között a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny győztese (Hegedüs Ramon), Ifjúsági Bolyai Díjas (Korcsmár Péter), az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs versenyek győztesei (Berek Krisztina, Balasa Tibor), több országos tanulmányi verseny első helyezettje (Jakus Ivett, Varga Levente, Pásti Gréta), de minden tanítványára büszke. Érettségi feladatgyűjtemények szerzője, labor- és tantárgyfejlesztési pályázatok nyertes csapatának és több tehetséggondozó szervezetnek a tagja.

Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa; a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomtudományok, Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézetének igazgatója, a kőszegi Európai Egyetemi Intézet vezetője, a Bolognai Egyetem MIREES (Közép-európai) programjának rendes tanára 1982-ben az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa, 1983-84 között a Sussex-i Egyetemen ösztöndíjas, 1989-ben a Mac Arthur Alapítvány ösztöndíjasaként a Berkeley és Harvard Egyetemeken kutatott. 1980-ban lett a Fejlődés-tanulmányok című sorozat szerkesztője. A szabad Kezdeményezések Hálózata, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Kör alapító tagja, a Duna-alapítvány kuratóriumának tagja volt. 1990-ben az Európa Kutató Központ egyik megalapítója, kutatási programigazgató. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola szociológia tanszékvezetője, 1996-tól főiskolai tanár és az MTA Szociológiai Kutatóintézet főmunkatársa. 1991-95 között a Demokratikus Charta szóvivője. 1993-ban kezdeményezi a Savaria Egyetemi Kiadó, 1994-ben a kőszegi Európa-ház megalapítását, 1997-től részt vesz az első hazai Európa-tanulmányok interdiszciplináris egyetemi szak kidolgozásában, majd Európai Doktori Központot alapít. 1997-től Jean Monnet Professzor, 1998-ban a főiskolán az Európa-tanulmányi Központ létrehozásának vezetője lesz. Az általa vezetett intézet 2001-ben elnyeri az Európai Bizottság Jean Monnet European Centre of Excellence kitüntető címet. Kutatási területe: civil társadalom, társadalmi mozgalmak, demokratizálódás Kelet-Közép-Európában, kelet-európai nacionalizmusok, az európai integráció. Számos könyv és tanulmány szerzője szakterületén. A szociológiai tudomány kandidátusa (1994); akadémiai doktor (2005). Az európai integráció és a civil társadalom terén végzett kutatásaiért 2005-ben megkapja a a Magyar Köztársaság lovagkeresztje kitüntetést. „Új iskola a határon” címmel egy Phare CBC és egy Interreg határon átnyúló európai uniós projekt gazdája, melyet a Kőszegi Európai Egyetemi Intézet kialakítása ügyében kezdeményezett. 2009-től a Norvég Alap támogatásával létrejött Kulturális örökségmenedzsment és fenntartható fejlődés elnevezésű képzés elindítója Kőszegen.

Pócza Zoltán 1966-ban született Szombathelyen. Csepregen élt és tanult középiskolás koráig. Ezután a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban tanult, és az itt eltöltött idő alatt szeretett bele a városba, mely érzés a mai napig is Kőszeghez köti. 1988 óta dolgozik a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínházban. 1993-ban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett művelődésszervezői és kulturális menedzser diplomát, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen humán szervező diplomát. 1996-tól az intézmény vezetője. Munkája során először a fiatalokkal foglalkozott, ifjúsági klubot hozott létre, majd társaival útjára indította az Ost-West Folkfesztivált, az első kőszegi nonprofit kulturális vállalkozást. Érdeklődése hamar a turisztikai nagyrendezvények felé fordult, melyek megalkotásában új formába öntésében elévülhetetlen érdemeket szerzett (Szőlő jövésnek könyve, Farsangfarka, Utcaszínház, Kőszegi Várszínház, Kőszegi Szüret, Orsolya-napi Vásár, Kőszegi Ostromnapok, Kőszegi advent, stb.). E rendezvények a mai napig meghatározói a város életének és országosan is fontos imázsformáló szerepük. A Kőszegi Várszínház vezetésével lett országosan is elismert Kiemelt Kulturális Fesztivál. A népszerű eseményeken is mindig ügyel rá, hogy a város kulturális értékei kerüljenek bemutatásra az ide érkező vendégeknek, melyre szép bizonyíték a mai nap is. (Pócza Zoltán volt a díjkiosztó műsorvezetője - a szerk.) Sok művészeti csoportnak és civil szervezetnek segít napi szinten munkájukban, jó tanáccsal, támogatásszerzéssel, fellépési lehetőség biztosításával. Több kőszegi egyesületben tag, vezetőségi tag (Kőszegi Polgári Kaszinó, Kőszegi Vöröskereszt, Kőszegi Ostromnapok Egyesület, Kőszegért Egyesület, stb.). Hívó szavára lelt sok egyesület otthonra a várban. Hamar felismerve az internet előnyeit, létrehozta a koszeg.hu honlapot, mely a mai napig szerkesztésében készül, kibővülve már a hivatali e-ügyintézéssel. Az országosan is elismerten jegyzett honlap egyben 2001 óta sok-sok képgalériában is őrzi – legtöbbször az általa készített fotók révén is – a közelmúlt történéseit. A Jurisics vár felújítására benyújtott Európai Uniós projekt ötletgazdája, elindítója, majd projektmenedzsere volt, mely révén remélhetően 2010-ben majd egymilliárd forintból újulhat meg a vár. 2009-ben menedzselése mellett nyílhatott meg a hiánypótló KIKÖT-Ő Ifjúsági Klub. Munkája során törekszik a csapatmunka erősítésére, mert vallja, hogy a közös akarat sokkal többet ér, mint a részek összessége. A jelölést sem csupán a maga érdemének tartja, hanem a munkatársai, és civil partnerei által végzett munka elismerésének.

Dr. Lazáry Györgyné Gácser Mária Egerben született, és családi tragédiáktól sem mentes gyermekkor után pszichológiát akart tanulni, de akkor még Magyarországon nem volt nappali képzés, így a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára ment, ahol viszont kiváló tanárok sok pszichológiát tanítottak. Itt ismerkedett meg Makarenkó munkásságával, amit később tanárként jól tudott kamatoztatni. Főiskolai adjunktusként, ma is!, nála rend van az órán, fegyelem és pezsgő interaktivitás. Gondolati szabadság, szabadosság helyett... Orvos férjével 1980-ban került Szombathelyre. 1981-1985-ig a Szombathelyi Kisegítő Iskolában dolgozott. 1985-ben a Gyermek-ideggondozó munkatársa lett. 1991-ben indította magánrendelését, s 18 éve ugyanazon a helyen folytatja pszichoterápiás tevékenységét vállalkozóként. Sok évig tagja volt a Lelkisegély telefonszolgálatnak. A szakvizsga megszerzéséhez először Autogén Tréner, majd családterapeuta is lett, súlyos áttanult évek után, 5 gyerek mellett, férje szeretetteljes támogatásával. 1992 őszétől a PTE-ETK Szombathelyi Képzési Központ szociális munkás szakán tanít, a pszichológia tantárgyblokk vezetője, tudományos munkatársként. A Rév indulásától 10 éven át tagja volt a stábnak. Tudása átadásában szerveződött vele, köré, tanítványaiból egy kiváló csoport, mely révén sok szenvedélybetegen segítettek, legnagyobb sikereiket a börtönben végzett közel 5 éves munkájukkal érték el. Hitvallása: „… tenni és nem számítani: ez a legnagyobb erény”

További képek a 2009-es díjátadóról