Munkahelyi stressz: A zaj is teszi

Míg azt senki nem vitatja, hogy a mellettünk dolgozó böhöm nagy masina csörgése-zörgése előbb-utóbb az agyunkra megy, az utóbbi időben több szakember figyelme is az alacsony munkahelyi zajok felé kezdett irányulni. Az új kutatások ugyanis egyértelműen azt bizonyítják, hogy már a hangosabb irodai háttérzörejek is stresszhez, feszültséghez és a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethetne, ráadásul úgy, hogy sokszor tudatában sem vagyunk ennek.

A téma egyik legkomolyabb tanulmánya a tengerentúli Cornell Egyetem jóvoltából született néhány éve, s az eredményeket a Journal of Applied Psychology szakmagazinban publikálták. A vizsgálatba 40 irodai munkát végző középkorú hölgyet vontak be, s két csoportra bontották őket. Az első csoport egy csendes irodában dolgozott, míg a másikaknak egy tipikusan zajos hivatalban, egy úgynevezett nyitott irodában kellett tevékenykedniük. A kutatók a stressz-hormonok változását mérték, és lejegyezték a kísérleti alanyok szubjektív benyomásait is.

Azt találták, hogy a zajos irodában dolgozók adrenalin szintje mérhetően emelkedett, ami a stesszes állapot legbiztosabb fokmérője. Emellett azt is megfigyelték, hogy a zajban dolgozó csoport tagjai közül jóval kevesebben álltak neki egy bonyolultabb feladat megoldásának, ami a motiváció hiányát jelenti. Az is furcsa, hogy nem voltak érdekelve a munkakörnyezet harmonikussá és kényelmessé tételében sem, például nem állították be a székeket, nem tették kéz közelbe az irattartót. Bár a kísérlet rövidsége miatt nem tudták bizonyítani, de ez az ergonómiai igénytelenség hosszútávon feltételezhetően izomfájdalmakhoz és egyéb tartási problémákhoz vezetne.

Az is figyelemre méltó, hogy amikor meginterjúvolták a zajos irodában dolgozókat, azok nem voltak tudatában a stressz állapotának, a hatás tehát lappangó, ami nem csak azért veszélyes, mert nem tudják, mi az ingerlékenységük és szorongásuk oka, hanem azért is, mert ezek a hormonok észrevétlenül mélyítik az olyan betegségeket, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.
Azt csak nagyon kevesen tehetik meg, hogy válogassanak az irodák vagy a dolgozószobák között, viszont van pár dolog, amelyre mindentől függetlenül ügyelhetünk:

1) Beszéljük meg a helyzetet főnökünkkel és munkatársainkkal, akár hivatkozva erre a cikkre is. Ha lehet, jelöljünk ki csendesebb helyiségeket, a nagyobb koncentrációt igénylő tevékenységeknek.

2) Helyezzünk el zajnyelőket a szobába, mint például függöny, szőnyeg, térelválasztó.

3) Ha a zaj ellen nem tehetünk semmit, igyekezzünk stresszmentesíteni szűkebb munkaterületünket, az íróasztalt és környékét. Vigyünk be virágot, családi fotót, számunkra kedves, személyes tárgyakat.

4) Zaj esetében nem használ az „ebharapást szőrével” módszer. Ha még hangosabb rádióval nyomjuk el a munkazajt, az nem segít, csak fokozza a stresszes állapotunkat. Hasonló a helyzet a maximumra állított telefoncsörgéssel, mobilhanggal.

5) Figyeljünk íróasztalunk ergonómiájára, még akkor is, ha a zaj miatt ehhez öntudatlanul nincs kedvünk. Komoly bajokat előzhetünk meg.

6) Bár Magyarországon még kevésbé divatosak, esetleg utána nézhetünk az interneten vagy könyvesboltban a stresszkezelés alternatív módjainak is. Irányzott táplálkozással, mozgással, meditációval, alvással segíthetünk a bajon, amelyről – emlékezzünk csak a fentiekre – talán nem is tudunk.


(A stress.about.com nyomán)