A magyarok 81 százaléka romaellenes

A romaprobléma is átpolitizálódott

Pedig romaprogramok hosszú évek óta vannak, eredmények pedig hosszú évek óta nincsenek. Kisebbségi törvény is van. Igaz, erről szombathelyi látogatásán épp a napokban idézte Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsmant, aki szerint a rendelkezés végrehajthatatlan, sőt nem más, mint egy kirakattörvény („A nyelvtörvény nem a magyar holokauszt – a szlovák nagykövet Szombathelyen – ALON, 2009. november 23.). Ennek fényében elmondhatjuk, kisebbségi törvény sincs. Csak egyre fokozódó helyzet.

A Savaria Egyetemi Központ Európa-tanulmányok Tanszék a napokban Társadalomkritika és kritikai értelmiség címmel rendezett konferenciát. Ezen Czinkóczi Anita, a Nyílt Társadalom Intézet munkatársa arról beszélt, hogy az utóbbi években a romaproblémából politikai probléma lett. A politika pedig egyértelműen árt a romák integrálódásának. Jó példa erre az, hogy a hazai cigányság problémáit elsősorban helyi keretek között lehet orvosolni. Vagyis sok múlik az önkormányzatokon. Ezek viszont nem vállalják fel a különféle programok végrehajtását, hiszen ez szavazatvesztéssel járna egy olyan helyzetben, amikor a Progresszív Intézet felmérése szerint Magyarország 81 százaléka romaellenes.

Sokkoló adatok

A cigányellenesség a 2006. októberi kormányellenes tüntetéseket követően egyre jobban erősödik. Czinkóczi Anita szerint a képlet egyszerű: a múltban gyökerező, meg nem oldott problémákhoz adódott hozzá a hazai instabil politikai helyzet és a gazdasági világválság, annak minden következményével. A növekvő romaellenesség nem a valóságot tükrözi: az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai intézményrendszerben, erre épített a populizmus. Mindez oda vezetett, hogy a romák bűnbakokká váltak – a tiszalöki gyilkosság példája mutatja, hogy még az integrálódott réteg is.

Néhány adat. A roma lakosság negyede romatelepeken él. Mindössze 5 százalékuk szerez érettségi bizonyítványt, 1,2 százalékuk egyetemi végzettséget. A válság előtti állapotok szerint a 15–75 év közötti roma férfiak alig harmada volt hivatalosan foglalkoztatott, a nők hatoda. A romák születéskor várható élettartama tíz évvel kevesebb, mint a többségi társadalom tagjaié.

2030-ra az általános iskolás gyermekek fele cigány származású lesz

Czinkóczi Anita úgy vélekedett, a romák egészségügyhöz, oktatáshoz és egyéb társadalmi alrendszerekhez történő hozzáférését kell javítani ahhoz, hogy az integrációjuk érdekében pozitív folyamatok kezdődhessenek el. Ez Magyarország gazdasági érdeke is, hiszen ha a cigányság nem integrálódik, nem válnak adófizető polgárokká. E kérdés többek között azért lényeges, mert Ferge Zsuzsa számításai szerint 2030-ban az általános iskolás gyermekek fele cigány származású lesz. Jelenleg egyébként 191 ezren vallják magukat romának – de tudni lehet, hogy körülbelül 600 ezer roma él az országban.

Probléma, hogy gyenge a roma civil társadalom. Ráadásul könnyen a politika bűvkörébe kerülnek a tagjai. Czinkóczi Anita rámutatott: a roma értelmiség esetében is generációváltásra lenne szükség. Valamint arra, hogy kritikai értelmiségi fiatalok bukkanjanak fel, akik lentről jövő kezdeményezésekkel a kezükbe tudják venni a cigányság sorsát.

A média nem tudja, hogy rasszista

A felelősség kérdéséről szólva elhangzott, a média tovább erősíti a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat, a negatív romaképet – ráadásul nem tudja, hogy rasszista. Márpedig az, hiszen ha egy népszerű szappanoperában szerepet kap egy börtönből szabadult roma karakter, azt a sorsot szánják neki a forgatókönyvírók, hogy napokon belül újra rács mögé kerül.

Ha már egyetemi közegben rendezték meg a konferenciát, szóba kerültek az egyetemisták is. És az a megdöbbentő tény, hogy a felsőoktatásban tanulók között magas, de a történészek táborában kiugróan nagy a romaellenesség. A gyermekek gondolkodását pedig meghatározzák az őket tanító pedagógusok. De a toleranciára nevelést nem elég az egyetemeken és a főiskolákon elkezdeni, már az óvodában meg kell tenni az első lépéseket.