2009-es szombathelyi közmeghallgatás - kis érdeklődéssel

Orvoskonferencia

Az idei közmeghallgatás témája az egészségügy volt, különösen a szombathelyi járóbeteg-ellátás. Ezzel valóságos orvoskonferencia alakult ki, amely egy konkrét beteg CT-vizsgálatától az egészségügy betegségeinek taglalásáig terjedt. Kivonult a Markusovszky kórház teljes vezérkara és a MÁV rendelőintézet vezetője. Bár a lakosságtól túl sok kérdést nem kaptak, a szakemberek egybehangzóan azt mondták, a Markusovszky kórház problémái nem egyediek, a finanszírozás csökkenése miatt nőnek a várólisták. Dr. Prugberger Emil, a város egészségügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy a sürgős diagnosztikai eljárásokra is várni kell, meg még a CT is elromlik, erre rögtön kapott időpontot két betege. Lakner László főigazgató és kollégái viszont azt bizonygatták, hogy a sürgős eseteknél nincs várólista. A nem sürgős eseteknél bizony van. Viszont Erdélyi László kérdésére az illetékes osztályvezetők elmondták, az onkológiai és a pszichiátriai betegeket nem érinti a némiképp csökkentett üzemmód.

Képviselők igazoltan távol?

Az egészségügyi helyzet taglalása után az egyébként jó félházas terem negyedházra csökkent, azaz a város orvoskara távozott. A képviselők is meglehetősen mérsékelten voltak jelen, elvileg nem is lehetett volna határozatképes a közmeghallgatás, amin a képviselők legalább felének jelen kellett volna lenni. Ez a feles létszám legfeljebb úgy jött össze, hogy volt, aki kiment, volt, aki bejött, de egyszerre (becslésünk szerint) sosem volt jelen a képviselőtestület fele. Ezt egy állampolgár, Lakos Dezső nehezményezte is, aki megkérte a polgármestert, hogy a holnapi közgyűlésen kérdezze meg a képviselőket, hogy miért nem tisztelték meg a polgárokat jelenlétükkel, és azt is felvette, hogy sérül a nyilvánosság, mert nem közvetíti a városi tévé a közmeghallgatást. Ipkovich György elmondta, hogy bizottsági ülések zajlanak, a képviselők igazoltan vannak távol. A sajtó pedig beszámol az eseményről, a nyilvánosság nem sérül.

Erdélyi László a városi rendőrséget bírálta, szerinte cigányellenes az a plakát, ami a városi kapitányságon toborzott a rendőrség állományába cigány fiatalokat. Ezt jelezte is Hollósi Gábor kapitánynak, majd közösség elleni izgatásért fel is jelentette Bene László országos rendőrfőkapitányt. Az ügyészség azonban nem adott helyt a feljelentésnek, viszont amikor emiatt tüntetett a városi kapitányság előtt, akkor „lecsukták”. A rendőrkapitány azt mondta, hogy az ügy még folyamatban van, erről az esetről nem nyilatkozik, a plakátot viszont a cigány rendőrök szervezetének a kérésére rakták ki mindent kapitányságon az országban.

Az osztrákok egy hónap alatt megeszik

Tér Lászlóné egy tavalyi problémát melegített fel, azt, hogy a Zanati úton a Puskás Tivadar utcánál sokat kell várni a gyalogosoknak a zöldjelzésre, és megkérdezte, mikor épül meg az ide tervezett bevásárlóközpont, mert akkor körforgalom lenne a kereszteződésben. Nehezményezte azt is, hogy már két hónapja folyik a Zanati úti vasúti felüljáró felújítása: Ausztriában ezt egy hónap alatt megették volna – mondta.

Lakézi Gábor a városüzemeltetési osztály vezetője válaszolt a kérdéseire. Elmondta, hogy nem tud róla, mikor épül üzlet és körforgalom, egyelőre ez lekerült a napirendről, viszont a Zanati út a Közútkezelő kezelésében van, ezért a panaszt hozzájuk kellene intézni. A felüljáróval kapcsolatban közölte, hogy a város a csapadékvíz-elvezetéssel már elkészült, most a MÁV dolgozik a felüljárón.

Lakos sokallja a végkielégítéseket

Lakos Dezső arra kérte a polgármestert, hogy a város közgyűlése hozzon rendeletet arról, hogy elítéli a 2006-os októberi, fővárosi eseményeket. Előhozakodott azzal is, hogy akkor, amikor a szociális osztályon azt mondják, hogy nincs pénz segélyre, miért kapott a távozó osztályvezető, Vas Péter 10 millió forintos végkielégítést. Szerinte Vas Péterben nincs elég szociális érzék, hogy ezt elfogadta, így nem is volt méltó a helyére. A Szova volt vezérigazgatójának 12 millió forintos végkielégítésével is előhozakodott, és azt mondta, vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

Tóth László Körmendi úti lakos rosszallja, hogy kivágják a sportliget fáit és ott szállodát építenek. Belekezdett egy hosszú mondókába arról, hogy ezzel sok száz munkaórát, a negyven évvel ezelőtt társadalmi munkában parkosító emberek munkáját becsüli le a város. A polgármester azt válaszolta, hogy neki is vannak aggályai a fedett sportlétesítmény és a hozzá kapcsolódó szálláshellyel kapcsolatban, épp környezetvédelmi okokból, de biztosította Tóth urat, hogy a fákat pótolni fogják, mégpedig olyan értékben, amilyen értékű fákat kivágtak.

Gettósítás?

Azt is megkérdezte Tóth úr, hogy miért gettósítja a városvezetés a Körmendi utat, szomszédjába ugyanis több cigány család költözött. Ezt a Hárofit vezetője és a cigány kisebbségi önkormányzat tagja, Forgách Károlyné visszautasította. Elmondta, hogy épp kiköltöztetik a Körmendi útról a cigány családokat, már csak három cigány család él a Körmendi úton. A felszólalónak egy nem a Körmendi (hanem arról nyíló) utcában lakó családdal lehet problémája, amit ő is ismer, és épp ezért naponta látogatja ezt a famíliát.

Nem akadálymentes, viszont kutyaszaros

Egy Liszt Ferenc utcai asszony is megszólalt, érintve ezt az ügyet, mert – mint fogalmazott - ő is cigány, még ha nem is látszik rajta, és nekik is lakniuk kell valahol. Az ő lakással kapcsolatos problémája megoldódott, de mozgássérült férje kénytelen a kocsiúton közlekedni, mert nem akadálymentesek a járdák. Nagyon irritálja a kutyapiszok. Úgy látja, eltűntek a városból a szemetesek, így ha kutyások fel is szedik az állatok piszkát, elhajítják, mert nincs hová tenniük, és ne tudja meg a polgármester, hogy az milyen büdös.

A polgármester azt válaszolta, hogy kezdeményezte, hogy a Szova helyezzen ki kifejezetten kutyaürülék-gyűjtő edényeket, de ez nem olyan egyszerű, mert ezek tartalma már veszélyes hulladéknak minősül, amit nem lehet együtt kezelni a többi városi szeméttel.

Hol van a mártírok emlékműve?

Dr. Csorba Boldizsár amiatt szólalt fel, hogy az 56-os mártírok emlékművére ugyan kaptak kétmillió forintot, de még mindig nem épült semmi. Nekik nem tetszik az a terv, amit láttak (egy börtöncella falára lenne felírva a mártírok neve), így köszönik, nem kérik a kétmilliót. A polgármester kérte a városüzemeltetési osztályt, hogy egyeztessenek az ügyben az 56-os szervezettel és találjanak megoldást a kérdésre.

Utoljára még egyszer szót kért Lakos Dezső, aki elmondta, hogy a cigányok és a nem cigányok között vannak kulturális különbségek, de kéri a városvezetést, hogy közvetítsen a két fél között, ne várjon a városvezetés a Jobbikra, hogy a problémát megoldja. Azt is kérte, hogy a Sportliget terveit, a kivágandó fák megjelölésével együtt tegyék közszemlére. A polgármester megígérte, hogy ezt a kérést teljesíti. A kérdésekre írásban is választ kapnak a polgárok.

Közmeghallgatás, mert kötelező

A közmeghallgatást évente legalább egyszer kötelező tartani. A közmeghallgatás tulajdonképpen egy nyilvános képviselőtestületi ülés, amit nem volt túl szerencsés a bizottsági ülésekkel egy időpontra szervezni. Ám a szombathelyi polgárok sem ostromolják meg ezeken az alkalmakon a városháza nagytermét, évről évre kevesebben vannak.

Ez három dolgot jelenthet: az egyik az, hogy ebben a városban alig van olyan probléma, amit a polgár a széles nyilvánosság előtt akar firtatni, a másik, hogy nincs is probléma a városban, tehát firtatni sincs mit, a harmadik pedig az, hogy a szombathelyiek gyakorlatilag semmilyen jelentőséget nem tulajdonítanak a közmeghallgatásnak.