A MASMI Hungary Piackutató Intézet
felmérése" target="_blank szerint a magyar felnőttek 58 százaléka érdeklődik a gazdasági és politikai élet legalább egy területe iránt. Ennek a fele, azaz összesen 29% az, aki napi szinten igyekszik képben maradni e témákban. Leginkább a belpolitika iránt érdeklődnek honfitársaink, a legkevésbé viszont a külpolitika érdekes. Érdekes, hogy a kutatók szerint éppen ez utóbbi téma az, ami a nyomtatott politikai napilapok iránti érdeklődést a leginkább indukálja.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 12 százaléka olvas rendszeresen politikai napilapot. Ennél jóval nagyobb, 30% azoknak az aránya, akik legalább egy hírportált látogatnak napi rendszerességgel. 9 százalék azoknak a részaránya, akik a hírportálokat és 5 százalék azoké, akik a közéleti-politikai napilapokat tartják a legfontosabb információs csatornának.
A napilapok rendszeres olvasóinak több mint egyharmada hírportálokat is rendszeresen látogat, míg a hírportálok rendszeres látogatói közül csupán egyhatod rész tekinthető rendszeres újságolvasónak. Ez azt jelenti, hogy a papíralapú napilapok olvasói nyitottabbak a hírportálokkal szemben, mint a netes hírolvasók a nyomtatott sajtó irányában.
A legalább egy hírportált napi szinten látogatók több mint fele (52%) érzi úgy, hogy az internet miatt olvas ritkábban nyomtatott politikai napilapokat. A napilapot rendszeresen olvasók egynegyede, a nyomtatott sajtót csak időnként választóknak pedig az egyharmada választaná gyakrabban a papíralapú informálódást, ha nem lenne online lehetőség is. Sőt a napilapot egyáltalán nem olvasók tizede is az internetre fogja a nyomtatott változattól való tartózkodását.
Az internetes hírportálok rendszeres látogatóinak közel kilenctizede egyértelműen a nyomtatott sajtó elé helyezi az online hírcsatornákat preferencia rendszerében. A MASMI azt is vizsgálta, miként módosulnának a preferenciák, ha a hírportálok fizetőssé válnának.
A hírportálok fizetőssé tétele csak 1000 forintos havi díj fölött fordítaná át érezhetően a preferencia-irányt a nyomtatott sajtó javára. 3000 forintos havidíj mellett az online hírportálok preferáltsága már csak 16 százalékos lenne. A print előnyben részesítésének részaránya azonban messze nem nőne olyan ütemben, mint ahogy az internetesé csökkenne, az áremelkedés ugyanis folyamatosan növelné a bizonytalanok vagy az informálódás e két csatornájától elzárkózók hányadát. (Médiainfo)