Vas megyét nem sújtotta az idén annyira a kedvezőtlen időjárás, mint a környező megyéket.
Mintegy 21 ezer hektáron, a tavalyinál 3 ezer hektárral nagyobb területen vetették el idén a repcét Vas megyében, és az őszi búza is 5 ezer hektárral nagyobb területen kerül a földbe, mint az elmúlt években - tájékoztatta Márkus Antal, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) vezető főtanácsosa az MTI-t.
A repceföldeken az augusztusi, szeptember eleji vetések a legbiztatóbbak. A szeptember harmadik dekádjában vetett magok csak most bújnak ki a földből, így kétséges, hogy kibírják-e a telet. Az időjárástól függően előfordulhat, hogy a tavasszal csak 15-18 hektáron marad meg a növény.
Évek óta 33-35 ezer hektáron termett a búza Vas megyében, az idén azonban a vetésterület elérheti a 40 ezer hektárt is. Az ország több részén is lemondtak már az őszi vetésről, de Vas megyében a növénytermesztők mindent megpróbálnak, mert az a gazda kerülhet jó pozícióba, aki még az idén el tudja vetni a búzát. A nyugati megyében már arra is volt példa, hogy a karácsony környékén elvetett magból jó hozamú a búzatermés volt - fűzte hozzá Márkus Antal.
Augusztusban és szeptemberben 250 milliméter csapadék esett, az éves, 600 milliméter feletti csapadékmennyiség 140 milliméterrel haladta meg az elmúlt évek átlagát. A víz azonban gyorsan levonult, nagyobb károk nem keletkeztek, sem a napraforgó, sem a kukorica nem áll a vízben.
Az őszi betakarítás a napraforgó aratásával kezdődött el. A napraforgó felét mintegy 5500 hektáron már betakarították, a tavalyinál kicsit magasabb, 2,3 tonnás hozamot értek el hektáronként.
A cukorrépaszedés is elkezdődött a megyében, a viszonylag kicsi - 500 hektáros területen - 50-60 tonnás hektáronkénti átlaghozam várható.
A becslések szerint a kukorica hektáronkénti átlaghozama elérheti a 7 tonna körüli átlagot is, ami nem számít ugyan rekordtermésnek, de a jelenlegi árak mellett jó eredményt jelent. A betakarítás azonban két-három héttel is elhúzódhat, legkorábban november elején kezdődhet el a kukorica aratása. A nedvességtartalom most 35-38 százalékos, és csak 20-25 százalék alatt lehet gazdaságosan betakarítani a termést. A szárítási költségek elérhetik az éves, hektáronkénti átlagos 150 ezer forintot. A gazdák azonban attól félnek, hogy az októberi, novemberi fagyok tönkreteszik a termést, és nem csökken a szemek nedvességtartalma sem.
A gabonaárak a növénytermesztők számára az idén kedvezően alakultak; az étkezési búza tonnánkénti ára meghaladja a 60 ezer forintot, 46-48 ezer forintért lehet eladni a kukoricát. A napraforgó 104 ezer forint, a repce ára pedig 100 ezer forint felett alakult. Azok a gazdák, akik alacsonyabb áron leszerződtek, rosszabbul jártak, mint akik most értékesítik a takarmányt, ezért az tűnik ideális megoldásnak, ha termény egyharmadára kötnek előszerződést, a többit pedig a szabad piacon értékesítik.
Márkus Antal kitért arra, hogy a jó áron való értékesítés meglátszik a vetőmag-forgalmon és a műtrágyavásárláson is. Az állattenyésztők nagy része "több lábon" áll, és megtermeli a szükséges takarmányt, a felvásárló élelmiszerláncok pedig visszanyomják majd az árakat, így a piacon sem várható drasztikus áremelkedés.