Egy évtizeden belül közel másfélszeresére emelkedett, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony a diplomások aránya Ausztriában - állapította meg a bécsi statisztikai hivatal szerdán ismertetett jelentésében.
A 2001-es népszámláláskor a keresőképes korúak, vagyis a 25-64 év közöttiek 10,5 százaléka rendelkezett felsőfokú képzettséggel, 2009-ben közel 15 százalék. Hosszabb távon még jelentősebb változás következett be, az utóbbi harminc év alatt megháromszorozódott a diplomások aránya.
Konrad Pesendorfer, a statisztikai hivatal vezetője az osztrák rádiónak nyilatkozva ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jelenlegi adattal Ausztria nemzetközi összehasonlításban "az alsó negyedben" helyezkedik el.
A Statistik Austria kimutatása szerint szoros összefüggés van a képzettség és a foglalkoztatottság között. Az átlagos foglalkoztatottsági szint 72 százalék az országban. Az alapfokú végzettségűek körében 55, a középfokú oktatást sikeresen lezárók között már 74 százalék. A diplomások 81 százalékának van munkája. "Megéri a tanulmányokba beruházni" - hangsúlyozta Pesendorfer.
A jelentés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataival veti össze az osztrák képzettségi viszonyokat. A szervezet módszertana szerint az osztrák mutató - a magyarral és a lengyellel megközelítőleg megegyezően - 19 százalék, míg az EU mellett az OECD-ben is részt vevő uniós tagállamok - EU21 - átlaga 27 százalék.
Egyes országokban, így Finnországban és Nagy-Britanniában jóval magasabb (37, illetve 36 százalék) ez az arány - emelte ki a statisztikai hivatal. Franciaországban és Spanyolországban nem utolsósorban az állam elmúlt két évtizedben kifejtett erőfeszítéseinek köszönhetően emelkedett a diplomások aránya, Ausztria - Németországhoz és Svájchoz hasonlóan - ezzel szemben azok közé az országok közé tartozik, ahol viszonylag mérsékelt volt a növekedés.
A kimutatás szerint fokozatosan növekszik a képzettség általános szintje is. Egyre kevesebben vannak, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek: 2001-ben még 26, 2009-ben 19 százalék volt ez az arány. A középfokú végzettségűek aránya ugyanakkor 63,4-ről 66 százalékra nőtt. A képzettség javulása elsősorban a fiatal korosztályokban mutatható ki. A 25-34 évesek között például az átlagnál többnek, minden ötödiknek van diplomája.
A tanulmányban kiemelték azt is, hogy az osztrák iskolarendszer a társadalmi, képzettségi különbségek "továbbörökítésének" kedvez. A felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinek 44 százaléka tanul tovább főiskolán vagy egyetemen, míg alapfokú végzettségű szülők esetében a gyerekek öt százaléka.
Az osztrák középiskolások több mint egyharmada szakítja félbe tanulmányait, és vált iskolatípust, vagy marad ki végleg az iskolarendszerű oktatásból. Azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be megkezdett tanulmányaikat, iskolatípustól függően 28-17 százaléka máshol sem szerez végül középfokú képesítést.
Az OECD-országok átlagában a szervezet 2009-es jelentése szerint a lakosság 44 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel és 27 százalék azoknak a részaránya, akik legfeljebb alapfokú iskolát végeztek.