Nyílt levél a Vas megyei képviselőkhöz

Nyílt levél a Vas megyei képviselőkhöz

Tisztelt Uraim!

Azt kérem Önöktől, hogy határolódjanak el Varga István képviselőtársuk családon belüli erőszak kérdésében kifejtett véleményétől, és álljanak ki amellett, hogy családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásként kerüljön be a büntető törvénykönyvbe.

Varga képviselő úgy gondolja: „Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát. (…) Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak. ”

Varga képviselő téved: a családon belüli erőszaknak semmi köze nincs a családban nevelkedő gyermekek számához, ahogy nincs köze a nők önmegvalósításához. Varga képviselő gondolatmenetét önkényesen továbbfűzve ahhoz sincs köze a családon belüli erőszaknak, hogy a nő épp pénzt keres, vagy levest főz (ami a pénzkeresés mellett is elvárás), hogy a leves vagy a sör kellő hőfokon kerül-e tálalásra, esetleg hogy egy nőnek egy holdhónapban hány napig fáj a feje. Sokkal inkább köze van a családon belüli (Varga által kiemelten: nők elleni) erőszaknak Varga István szavaihoz.

Varga képviselő magáévá teszi azt a sztereotípiát, amelyen a nők elleni erőszak alapszik: „Minél inkább azonosul egy férfi a hagyományos férfiszereppel, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen esetekben megkérdőjelezve érezze a férfiasságát és olyan megoldásokat keressen, amelyek emlékeztetik a párját arra, hogy ki az úr a háznál.” (Szil Péter: Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? A családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége)

Azzal, hogy Varga képviselő a nőre hárítja a felelősséget abban, hogy bántalmazottá vált, az áldozatot hibáztatja, erősíti azt a ma még mindig mélyen és általánosan uralkodó nézetet, mely szerint a nő az oka a bántalmazottá, sértetté, ne adj’ isten áldozattá válásnak. Ez egy olyan szterotípia, melyet készséggel tesz magévá a bántalmazó, a bántalmazott környezete, a bántalmazottal foglalkozó szociális munkás és - ami igazán tragikus, de a családon belüli erőszak természetéből, és az azzal kapcsolatos sztereotípíákból adódóan - maga a bántalmazott is.

Varga képviselő hozzászólása nem megoldást kínál a családon belüli erőszak problémájára, hanem épp a bántalmazók pozícióját erősíti, a bántalmazottakét gyengíti.

Miért fontos, hogy nevesítve legyen a büntető törvénykönyvben a családon belüli erőszak?

Amíg a bántalmazónak az az alapállása, hogy bántalmazott az ő uralma alatt lévő személy, akinek a helyét ő jelöli ki, aki felett ő rendelkezik (sajnos nem csak ő gondolja így, hanem a családon belüli erőszak természetéből adódóan sokszor és sokáig vagy véglegesen maga a bántalmazott is), a családon belüli erőszak elszenvedőjének mit sem ér, hogy a családon kívüli erőszak minden megnyilvánulását a törvény büntetni rendeli. Amíg a bántalmazó úgy gondolja, hogy az ő magánügye, hogy a saját otthonában az „övéivel” mit művel, addig nem találja bűnnek, bűncselekménynek a házon belüli pofont, és néhány további pofonnal eléri, hogy a bántalmazott se gondolja azt, hogy ő bűncselekmény sértettje, akit legalább annyi védelem megillet az állam részéről, mint egy utcai verekedés sértettjét.

Nem csak a fideszes, KDNP-s képviselőknek címezem a kérésemet, hanem az MSZP-s képviselőknek is. Azt, ugyanis, hogy a lelki bántalmazás önálló tényállásként kerüljön be a büntető törvénykönyvbe tavasszal épp úgy leszavazták, mint a jobboldal. Talán nem tudják, hogy a családon belüli erőszak a lelki gyötréssel, a bántalmazott elszigetelésével, önbizalmának aláásásával, a családban elfoglalt helyének önkényes kijelölésével, azaz szavakkal kezdődik. Sok esetben pontosan ugyanazokkal a szavakkal, amelyekkel Varga István megindokolta, miért nem kell a családon belüli erőszakot önálló tényállásként a Btk-ba beemelni.

Kérem a vasi képviselőket, ne dugják homokba a fejüket, lépjenek túl a szterotípiákon. Kezdeményezzék a családon belüli erőszak és a lelki bántalmazás Btk-ba történő beemelését, tekintsék át a távoltartás intézményének tapasztalatait, hallgassák meg a téma szakértőit.

Szombathely, 2012. szeptember 12.

Köszönöm.

Kupi Györgyi
Lila Szalag díjas újságíró