Hirdetés

Érettségi - Nem találták nehéznek a magyar feladatokat a diákok

2019.05.06

Ilyen feladatok voltak a magyar nyelv és irodalom érettségin.

Hirdetés

Nem találták nehéznek a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségit a diákok az MTI-nek hétfőn nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok szerint, bizonyos feladatokra ugyanakkor több időt szántak volna.

A tartalomra elérhető 90 pont mellett a helyesírásra és az írásképre további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.

A bátonyterenyei Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója, Csank Csaba az MTI-nek arról számolt be, hogy a vizsgázók nem találták nehéznek a feladatokat, érdekesnek ítélték a szinkronizált filmről szóló érvelést és a régészeti leletről szóló hivatalos levél írását. Mint mondta, az idő is elég volt a megoldásokra. 
    

A műértelmezési feladatokból fele-fele részben választották a Mándy Iván-novella elemzését, illetve József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című versének összehasonlítását. Az igazgató azt is elmondta, hogy nem lehetett számítani ezekre a feladatokra, egyedül Radnóti születésének 110. évfordulójához lehetett kötni egy elemzést.

A diákok pozitív érzésekkel jöttek ki a magyar érettségiről, meg voltak elégedve a kapott feladatokkal és témákkal, így remélhetőleg nem lesz sok munka a feladatok kijavításával sem - mondta az MTI kérdésére Szabóné Sándor Gabriella, a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium szaktanára. 
    

Úgy fogalmazott, hogy a gyerekek szerint jó téma volt a népi játékokról szóló szövegértési feladat, a szövegalkotási feladatrészben a szinkronizált filmekről írt érvelést választotta az érettségizők többsége. A vizsga második részében szinte mindenki a Mándy-novellaelemzést dolgozta ki , ezt tűnt könnyebben megoldható feladatnak az összehasonlító verselemzésnél.
    

A szaktanár megjegyezte, a vizsga első részére fordítható kilencven percet a diákok többsége kevésnek tartotta, szavai szerint a jövőben érdemes lenne arányosan megosztani az időt az érettségi első és második része között.

 

Az I. feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmazott. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be a feladatok megoldására.  A szövegalkotási feladat lehetett érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, amelynek elvárt terjedelme 120-200 szó.

A vizsgadolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjtötte, és ezután következett a II. feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotás volt. Ez - a diákok választása szerint - lehetett egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 400-800 szó.

A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium diákjai bizakodva jöttek ki a tantermekből a középszintű magyar érettségi után - mondta Hajós Károly, a gimnázium magyar-történelem munkaközösségének vezetője az MTI-nek.
         

Hozzátette: a szövegértést nehezebbnek találták a többi feladatnál. Az érettségizők szerint a Néprajzi Lexikonból származó, a játékról szóló szöveg hosszú és bonyolult volt, az egyik - a 4. számú - feladat megoldása pedig a legjobbaknak is gondot okozott - mondta.
        

A dombóvári tanulók többsége a filmszinkronizálásról szóló, érvelő szövegalkotást és Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta. A pedagógus megjegyezte: utóbbi feladathoz szükség volt a 20. századi magyar történelem ismeretére is.
    

Többségében elégedetten, jókedvűen távoztak a magyar nyelv és irodalom érettségiről a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája végzős diákjai - mondta az MTI érdeklődésére Czimer Györgyi intézményvezető-helyettes, magyartanár. 

A középszintű vizsgáról megjegyezte: a gyakorlati szövegalkotásból az érvelési feladatot valamivel többen választották, mint a hivatalos levélírást, de egyik feladat sem okozott nehézséget, komolyabb meglepetést a tanulóknak. A szövegértési feladatsort könnyebbnek találták az előző éviekhez képest. A debreceni gimnáziumban a műelemzések közül nagyon sokan a Mándy Iván-novella mellett döntöttek, a magyartanár szerint elsősorban azért, mert sok elbeszélő szöveggel találkoztak tanulmányaik során, így az elemzésnél biztonsággal alkalmazták a műfajra jellemző szempontokat. 
    
Az összehasonlító verselemzés kapcsán kiemelte: József Attila Kertész leszek című versét ugyan ismerték már a diákok, de annak mondanivalóját nem biztos, hogy 18 évesen kellő mélységben képesek befogadni. Elmondta: mivel az utóbbi években nem voltak jellemzőek az évfordulókhoz kapcsolódó kérdések, így erre külön nem is készültek, inkább a típusfeladatokat gyakorolták a diákokkal. A vizsgázók a szövegértési és szövegalkotási feladatokra rendelkezésre álló 90 percet kicsit kevésnek tartották, a műelemzésre kapott idő viszont elegendő volt - jelezte Czimer Györgyi. 
    
Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója szerint diákjain nem tapasztalt ijedtséget a magyar érettségi feladatsora láttán. Nyugodtak, felkészültek voltak, a témaválasztásukban nem dominált egyik, vagy másik szerző, illetve feladat: előbbiek közül volt, akinek a verselemzés, másoknak inkább Mándy Iván novellája "ízlett". 
    

Az elmúlt időszakban egyre kevésbé jellemző, hogy "ki lehet előre sakkozni" témaköröket, illetve írókat, költőket - fogalmazott. Ezzel együtt József Attila például nem tartozott a feladatsorban váratlanul felbukkanó költők kategóriájába - tette hozzá. Ami az időkorlátokat illeti, a fiatalok közül viszonylag sokan jelezték: az első rész a korábbi éveknél szárazabbnak tűnő témáinak kidolgozása "elbírt volna" még plusz 15-20 percet - mondta az igazgató. Megjegyezte, hogy bár az érettségizők közül többen is utaltak rá: "maradt még bennük papírra vethető gondolat", ám ez munkájuk végeredményét várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni.