Pünkösd a természet megújulásáról is szól. De mit ünneplünk pünkösdkor? Pünkösdi népszokások.
A pünkösdhöz több népszokás kötődik. Ilyenkor szoktak pünkösdi királyt és királynőt választani, legényavatást tartani.
Az ünnephez kapcsolódó különböző időjárási jóslatok néha "sántítanak", mert azt mondják a pünkösdi eső nem jó, de azt is, hogy a májusi eső aranyat ér.
Emellett, ahogy az egész tavaszi ünnepkör, pünkösd is a természet megújulásáról szól. Szokás volt például, hogy a legények zöld ágakat tördeltek, majd azokat szétszórták a falu utcáin, hogy megmutassák, megérkezett a tavasz.
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú. Az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett.
1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. A Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket.
Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.