Ennyi a közfoglalkoztatási bér 6 és 8 órában 2020-ban

kozfoglalkoztatas.kormany.hu

2020.06.03. 14:57

A közfoglalkoztatással kapcsolatos bérváltozások 2020-tól.

A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, melyeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltott fel.

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. 

A közfoglalkoztatással kapcsolatos bérváltozások 2020-tól

A közfoglalkoztatott közfoglalkoztatási bruttó és nettó bére 6 és 8 órában:

2020. január 1. 6 órában 8 órában
Bruttó 61148 81530
Nettó 40663 54217

vagy – középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (106 555 forint) jogosult

Közfoglalkoztatási garantált bér:

2020. január 1. 6 órában 8 órában
Bruttó 79916 106555
Nettó 53144 70859

A munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre (89 705 forint) vagy - középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel − közfoglalkoztatási garantált bérre (117 245 forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén.

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér

2020. január 1. 6 órában 8 órában
Bruttó 67279 89705
Nettó 44740 59654

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér

2020. január 1. 6 órában 8 órában
Bruttó 87934 117245
Nettó 58476 77968

Az adatok tájékoztató jellegűek!

Közfoglalkoztatott az lehet, aki 

  • munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint 
  • megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: 
  • a járási hivatalban regisztrált álláskereső – FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás)-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel − vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy 
  • a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, 
  • olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el. 

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások

  • személyi jövedelemadó (15%) 
  • nyugdíjjárulék (10%) 
  • egészségbiztosítási járulék (7%) 
  • munkaerő-piaci járulék (1,5%) 

A közfoglalkoztatás rendszeréről bővebb információkat itt talál.

.