Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösd szintén mozgó dátumú ünnep, mint húsvét. A húsvét időpontjától számított 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, mely legkorábban május 10-én, legkésőbb július 13-án lehet.

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük, a Szentlélek eljövetelét, de a keresztény egyház születésnapjának is tartják. A pünkösdhöz több népszokás kötődik. Ilyenkor szoktak pünkösdi királyt és királynőt választani, legényavatást tartani.

Az ünnephez kapcsolódó különböző időjárási jóslatok néha "sántítanak", mert azt mondják a pünkösdi eső nem jó, de azt is, hogy a májusi eső aranyat ér. 

Pünkösdi népszokások

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.

A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.

Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni