A nyáron tartott négynapos EU-csúcsról is beszámolt a parlamentben Orbán Viktor, közölve: az uniós állam- és kormányfők megegyeztek a következő 7-10 év pénzügyi-költségvetési rendszeréről, amely két részből áll, a szokásos büdzséből és a koronavírus-járvány "pusztításait" ellensúlyozni hivatott pénzügyi alapból.
Felidézte, a brüsszeli tárgyalások előtt az Országgyűlés feladatokat szabott neki és a kormánynak, amelyeket igyekeztek teljesíteni. Az első fontos elvárás az volt, hogy az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesülhessenek.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: nettó 31 milliárd euró áramlik majd be a magyar gazdaságba, vagyis évi 4-4,5 milliárd euró. Összevetésül elmondta: 2019-ben a Magyarországon működő külföldi vállalatok összesen 9,6 milliárd euró profitot termeltek, a magyar cégek külföldön tavaly pedig 1,6 milliárd euró profitot termeltek, vagyis az egyenleg mínusz 8 milliárd euró évente. Ebből levonva a Magyarországnak szánt EU-s forrást a különbözet évi mínusz 3,5 milliárd euró.
Ebből a szempontból vizsgálva a számokat a Brüsszelben kitárgyalt összeg jelentősen csökkenti Magyarország tőkedeficitjét - hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy 2028-ra Magyarország közel kerül ahhoz a helyzethez, hogy az EU-s költségvetésbe nettó befizető legyen. Így akkorra oda kellene eljutni, hogy évente 9,6 milliárd eurónyi profitot állítsunk elő külföldön, akkor lenne egyensúly - magyarázta.
Közölte: ehhez a célhoz kétfajta úton lehet eljutni, egyrészt a Magyarországon dolgozó külföldi cégek kivásárlásával - ami folyik -, másrészt a magyar befektetések növelésével külföldön, ami szintén zajlik.
Összegzése alapján az EU-ban Magyarországé lett a 6. legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével csak olyan államok előzik meg, amelyek nemzeti jövedelme a magyar alatt van, azaz teljesült a parlament elvárása.
Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy az országgyűlési határozatban rögzítetteknek megfelelően kezdeményezte a Magyarország ellen megindított 7-es cikkely szerinti eljárás lezárását még a német EU-elnökség alatt. Álláspontja szerint nincs akadálya az eljárás lezárásának. A német kormány képviselője visszaigazolta ezt a szándékot, de semmilyen ígéretet nem tett, és semmilyen garanciát nem kapott a magyar kormány, Angela Merkel német kancellár azt mondta, törekedni fog arra, hogy ez megtörténjen.
A miniszterelnök javasolta továbbá az Európai Tanácsnak, de nem járt sikerrel, hogy a politikai pártok és a politikai tevékenységet végző, "civilnek álcázott" szervezetek EU-s forrásból történő támogatásának gyakorlata szűnjön meg. A kezdeményezés éles ellenállást váltott ki, de Magyarország a kérdést napirenden tartja, és nem lenne érdektelen, ha az Országgyűlésben külön munkacsoport foglalkozna a kérdéssel - közölte.
Beszámolt arról is, hogy a kormány fontos lépést tett a pénzügyi források politikai és ideológiai feltételekhez kötésének kizárása ügyében. Magyarország világossá tette: elkötelezett a jogállamiság mellett, de azt sem rejtették véka alá, hogy a világos jogi kategóriák nélküli politikai vádak összegyűjtése jogállamiság címszó alá éppen a jogállamiság alapelveit sérti.
"Amit az európai baloldal rule of law-nak hív, az valójában rule of blackmail, nem jogállami, hanem zsarolási klauzula" - fogalmazott, hangsúlyozva: Lengyelországgal közösen sikerült elérni, hogy a zsarolás céljából lefolytatandó uniós eljárásokat ne tehessék meg, ezek a lépések ne veszélyeztessék Magyarország pénzügyi érdekeit.
Csütörtökön és pénteken az Európai Tanács rendkívüli ülést tart, és olyan hírek terjedtek el, miszerint ezt a kérdést is vitatni fogja, ám ez nem felel meg a valóságnak, a napirenden a görög-török konfliktus szerepel - közölte.