Munkaadók előírhatják a kötelező oltást.
A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról - tette hozzá.
November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben utóbbiról a vezető dönthet - sorolta a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott.
Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat. A járvány-előrejelzések abban ugyanis egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel.
A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet.
Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták.
Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú az oltáshoz képest. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát - jelentette ki.
A kötelező oltásról kérdésre azt mondta, két oltásra vonatkozik a rendelkezés, felmentés kérésére pedig van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást. A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlatával, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás - részletezte.
Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni - mondta.
A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz. Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte.
Az első oltást - a mostani tervek szerint - december 15-éig kell felvenni - mondta.
Közölte, a rendelkezés addig marad életben, amíg "a járvány velünk van".
A kötelező oltás lesz az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is - mondta.
A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság. Közlése szerint nem merült fel, hogy az államigazgatásban lehetővé tegyék az otthoni munkavégzést.
Felidézte, néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy - közölte.
Minden olyan intézkedés, ami az oltás iránti kedvet csökkenti és más, alternatív megoldásokat könnyít meg, az rossz és helytelen - fogalmazott Gulyás Gergely, megemlítve: a kabinet álláspotja pedig továbbra is az, hogy magasabb oltottsági mutatóval lehet gátat vetni a járvány terjedésének.
A kormány együttműködik abban is akár, hogy a nagyfoglalkoztatók dolgozói számára kihelyezett oltópontokat rendezzenek be. A védettségi igazolványok külföldi elfogadásáról a miniszter úgy nyilatkozott, kétségkívül az a biztos, ha valakinek két oltása van, olyan vakcinával, amelyet az adott ország elfogad
Az országot lezárni semmilyen körülmények között nem akarják - jelentette ki Gulyás Gergely a további járványügyi intézkedésekre vonatkozó kérdésre válaszolva.
Beszélt arról is, hogy jól állnak a minimálbér-tárgyalások, a megállapodáshoz azonban a másik oldal adókedvezményeket kér, ez elsősorban a szociális hozzájárulási adó csökkentését jelenti, de másik két adó mérséklése is felmerült, ebből az egyik az iparűzési adó.