Néhány érdekesség a februárról.
A hagyomány szerint február 2-án, a barnamedve ha kijön az odvából és meglátja az árnyékát - azaz, ha süt a nap - akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél.
Az európai hagyomány szerint, február 2-án, gyertyaszentelő napján, ha borús idő van, akkor a medve kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Nagy valószínűséggel ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
Balázs napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés: ha ezen a napon esik, akkor nyáron a jég elveri a termést. Abból a célból, hogy a madarak ne bántsák a termést a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét.
Szent Balázs napja a katolikus egyházban: Egykor Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt.
Régen e napon volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott.
Balázs napja a magyarság körében az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás.”. A balázsjárás, akárcsak a március 12-i gergelyjárás, a sovány pénzű tanítók jövedelem-kiegészítését jelentette.
A Dorottya napi időjárási megfigyelés:"Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16-án) megenyhül az idő. Azt is tartják: Ha Dorottya locsog, Julianna kopog. (február 16.)
Bálint napi időjóslás: A Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
Azt is tartják egyes néphagyományok, hogyha a vadgalambok ezen a napon visszatérnek, a közelgő tavaszt jelzik.