Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal javult.
A 2021-es költségvetési hiány és az év végi GDP-arányos államadósság ráta is érdemben kedvezőbb lett a vártnál - közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője a legfrissebb statisztikai adatokról az MTI-vel pénteken.
A KSH pénteken közzétett adatai szerint 3736 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor tavalyi hiánya. Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal javult.
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai szerint - 2021 végén 42 414 milliárd forintot, a GDP 76,8 százalékát tette ki. A kormányzati szektor bevétele 22 695 milliárd forint, a kiadása 26 431 milliárd forint volt az elmúlt évben. A bevételek 1739 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal növekedtek a kiadások 1715 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
Molnár Dániel makrogazdasági elemző kiemelte: a tavaly áprilisi konvergenciaprogramban a kormányzat még 7,5 százalékos ESA-hiányt, illetve 79,9 százalékos GDP-arányos államadósságot jelzett előre, 2020-hoz képest a hiány 1,0, míg az államadósság ráta 2,8 százalékponttal javult.
Az elemző a vártnál kedvezőbb költségvetési adatoknál kiemelte a gyors gazdasági növekedés szerepét, amely kedvezően hatott a költségvetés bevételi oldalára. Kiemelendő ezen belül is, hogy a jövedelemadó-bevételek csupán 5,8 százalékkal csökkentek, még úgy is, hogy a személyijövedelemadó-visszatérítés következtében a gyermekes családok az átlagbérig visszakapták a befizetett szja-t - tette hozzá.
Megjegyezte azt is, érdemben nőttek az áfabevételek is, amely egyrészt a forgalom felfutására, másrészt pedig az inflációra vezethető vissza. A kormányzat célja a hiány és az államadósság további csökkentése, ennek érdekében a tavalyi év végén született döntés egyes beruházások elhalasztásáról - emlékeztetett.
Az idén a költségvetés bevételi oldalára kedvezően hat a növekvő fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a kétszámjegyű bérdinamika, amely a hiány és az államadósság további, érdemi csökkenését eredményezné.
Kockázatot jelent ugyanakkor Molnár Dániel szerint az orosz-ukrán háború, amely a beszállítói láncok akadozása, az energia- és élelmiszerárak emelkedése révén lassítja a növekedést. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a kormányzat megfelelő tartalékot képezzen, hogy mérsékelni tudja a háború hatását a magyar gazdaságra.