Ezért szokás sonkát, tojást és kalácsot enni húsvétkor

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A húsvéti ünnepkörrel Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek a keresztények. A keresztény hagyomány szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és vasárnap hajnalra támadt fel.

Húsvétvasárnapján világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

A húsvéti sonka, a kalács és a tojás

Sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek. Az egyház húsvétkor szertartás keretében megszenteli az ételt.

A húsvét szó magyar neve telitalálat, hiszen azt jelenti, hogy a negyven napos böjt után „húst vételezünk” magunkhoz. A húsvéti sonkát a böjt után, vagyis szombaton este már el lehet ill. el kell készíteni, vasárnap reggel pedig már lehet fogyasztani.

Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki.

A húsvéti kenyér, és a kalács ilyenkor (is) áldozati étel, a bőséget, a jólétet és az életet jelképezi. 

A tojás a termékenység és az újjászületés legősibb szimbóluma, de kifejezi a családi összetartozást is, ezért nem hiányozhat az asztalról a főtt tojás sem. 

Ide kapcsolódik még: ​Így lesz igazán ízletes és zamatos a húsvéti sonka

Ide kapcsolódik még: Igazi húsvéti fonott kalács készítése, lépésről lépésre