A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el.
Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje - állapította meg közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb kereseti adatok alapján.
A tárcavezető rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai értelmében a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.
A GFM közleménye felidézi, hogy a KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal - 14,1 százalékkal - emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majdnem háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban. Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza.
Nagy Márton kijelentette: a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kormány éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek.
Megállapította, hogy a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak. Emlékeztetett, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre jelentősebb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövidtávon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt - fogalmazott közleményében a gazdaságfejlesztési miniszter.