Mit ünneplünk húsvétkor? Miért ünnep nagypéntek? Miért van mindig más időpontban a húsvéti ünnep?
A húsvét időpontja évről évre változik, egyrészt függ a nap-éj egyenlőség időpontjától, másrészt a holdtól is. Húsvétvasárnapja a tavaszi nap-éj egyenlőséget - azaz március 20-át - követő első holdtölte (2024. március 25.) utáni első vasárnap. A húsvét időpontja ezért évről évre változik és így március 21. és április 25. közé bár mikorra eshet.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvétvasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek. A húsvét igazi tavaszváró ünnep is.
Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.
A megemlékezés már nagycsütörtökön kezdődik és vasárnapig tart a húsvéti szent háromnap. Ez az egyházi év legfontosabb időszaka. Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények. Ezen a napon tilos húst enni, ekkor a legszigorúbb a böjt.
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap. Ekkor kezdődik a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete.
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. A húsvétra készülés legintenzívebb időszak.
Húsvétvasárnap ér véget a 40 napos böjt. Vasárnap reggel kerülhet az asztalra a húsvéti sonka, a kalács és a tojás.
Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvét igazi tavaszváró ünnep is, amelyhez több népszokás is kapcsolódik.
A tojás ősi termékenység-szimbólum: a születés, a teremtés, a megújulás jelképe, amely a kereszténységben a feltámadást szimbolizálja.
A húsvéti kenyér, és a kalács áldozati étel, a bőséget, a jólétet és az életet jelképezi.
A húsvét szó magyar neve telitalálat, hiszen azt jelenti, hogy a negyven napos böjt után „húst vételezünk” magunkhoz. A húsvéti sonkát a böjt után, vagyis szombaton este már el lehet ill. el kell készíteni, vasárnap reggel pedig illik fogyasztani.
Húsvéthétfő a locsolkodás napja, az egészséget és a termékenységet jelképezi.
A pünkösdi ünnep, húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.
Húsvéti sonka
Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje.
Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti. Sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.
Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül.