Történelmi időutazás Gyulán: újrajátsszák az 1566-os ostromot a 13. Gyulai Végvári Napokon 2025. július 25-27. között.
Rekordszámú hagyományőrző idézi meg a gyulai végvár 1566-os ostromát a 13. Gyulai Végvári Napokon július 25-27. között - közölték a szervezők hétfőn sajtótájékoztatón.
Kovács Ágnes főszervező elmondta: 7 helyszínen, 53 eseményen, 25 hagyományőrző csoport mintegy 300 tagja idézi meg a 459 évvel ezelőtt történteket. Szombaton a gyulai vár törökök általi elfoglalását, vasárnap a visszafoglalást "játsszák el" a hagyományőrzők Chikán Tamás hadtörténész professzor tudományos-szakmai kommentárja mellett. Idén egy történelmi ispotályos rend is csatlakozik a programhoz, akik a hadijáték alatt ellátják a sebesülteket, a táborban pedig bemutatják a korabeli gyógyítási módszereket és eszközöket, egyebek mellett például a lábhúzót - emelte ki.
Kovács Ágnes hozzátette, szintén újdonság, hogy a "hadi eseményekhez" - ahogyan a pénteki felvonuláshoz is - a lovasság is csatlakozik egy hagyományőr csoport közreműködésének köszönhetően.
Lesz kultúr-és gasztrotörténeti előadás is, a napjainkban is élő török eredetű közmondásokról és ételekről hallhatnak az érdeklődők a várban a Históriás Asszonyok előadásában.
A főszervező kiemelte, hangsúlyosan figyelnek a családokra, a gyerekeket középkori játszóudvar, porta-játszótér, nemezelési és legyezőkészítési lehetőség várja. A török hagyományőrzőknél Volt egy török, Mehemed elnevezésű történelmi foglalkoztatón, a keresztény táborozóknál ólomgolyóöntésen vehetnek részt és megismerkedhetnek a hódoltság korabeli nyugati fegyverekkel.
A fesztiválozókat esténként ingyenes koncertek is várják: pénteken a Show&Bors, szombaton a Follow the flow zenekar, vasárnap Szikora Róbert és az R-Go lép fel.
Repisky Dániel, a Végvári Napokat szervező Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közművelődési tevékenységért felelős ügyvezetője elmondta, a fesztivál városi szinten is az egyik legjelentősebb eseménynek számít, mely egyre több vendéget vonz nemcsak a környékről.
Céljuk a várvédő magyarok hősi küzdelemének autentikus, szakmai-tudományos háttérrel megalapozott bemutatása.
Repisky Dániel felidézte, hogy
1566. július 2. és szeptember 2. között mintegy 30 ezer fős oszmán sereg vette körbe a nagyjából 2-2,5 ezer keresztény katona védte gyulai várat. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, I. Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
(Eger híres, 1552-es ostroma 39 napon, míg Szigetvár a gyulaival nagyjából egyidőben vívott támadása 34 napon át tartott.)
A várat elhagyó csapatok Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor - a megállapodás ellenére - az oszmán katonaság a kivonulókra tört.
Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.
Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá, mint elődeink - mondta az ügyvezető.