Szent Mihály napja szeptember 29-én fontos fordulópont a néphagyományban: ekkor kezdődtek az őszi lakodalmak, a szüretek és a pásztorünnepek. Ismerd meg a szokásokat és időjóslásokat!
Szeptember 29-e, Szent Mihály napja a magyar néphagyomány egyik kiemelkedő dátuma. Ekkor indult az őszi lakodalmak időszaka, kezdődött a szüret, és számos időjárási megfigyelés, közmondás kapcsolódott hozzá. A pásztorok ünnepétől a borszűrésig sokféle hagyomány maradt fenn.
Szent Mihály napjával indult az őszi lakodalmak időszaka, amely egészen Katalin napjáig (november 25.) tartott.
A néphagyomány szerint április 24-én, Szent György napján kihajtott állatok ekkor tértek vissza a legelőről.
Ez a nap egyben a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének is fontos ideje volt.
A Hortobágyon Mihály nap számított a legnagyobb ünnepnek: mulatságokat, bálokat és vásárokat tartottak. A szentmihályi vásárok országszerte híresek voltak – nemcsak kereskedésről, hanem szórakozásról, ismerkedésről és hírek szerzéséről is szóltak.
Szent Mihály napjához több időjárási megfigyelés és szólás kötődik:
„Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
„Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.”
Az Ipoly mentén hitték, hogy ha a fecskék nem mennek el Mihály napig, akkor hosszú ősz következik.
Göcsejben mondták: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”
A juhászok úgy tartották: ha Mihály éjjelén összefekszik a birka, akkor nagy tél jön, ha szétszéled, enyhe tél várható.
A bánátiak szerint ekkortól „megszakad a fű gyökere”, a füvet már nem lehet kihúzni.
A palicsiak úgy vélték, hogy a hal a víz fenekére húzódik, és véget ér a halfogás.
Szent Mihály napja nemcsak a pásztorok, hanem a szőlőművelők számára is jelentős volt.
A délvidéki területeken Borszűrő Szent Mihály napjának nevezték, hiszen ekkorra forrt ki a korábban szüretelt bor, és megkezdődhetett a borszűrés.
Sok helyen, például az Alföldön és Eger környékén, éppen ezen a napon kezdődött a szüret.
Egerben a szüreti időszaknak különös jelentősége volt: szünetelt a bíráskodás, a diákok is szabadságot kaptak, bár a szüreti munkában részt kellett venniük.
A naphoz női munkatilalom is kapcsolódott:
aki Szent Mihály napján mosott, annak a keze kisebesedett.
Szeptember 29., Szent Mihály napja a magyar népi kultúra egyik gazdag hagyományvilággal rendelkező ünnepe. A pásztorok, a szőlőművelők és a közösségek életében egyaránt fordulópontot jelentett: lakodalmak, szüretek, vásárok és időjóslások fűződtek hozzá, amelyek ma is részei a kulturális emlékezetnek.