Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény tizenhatodik módosítását. Nyolc évben korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagyis a KEKVA-nak az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény tizenhatodik módosítását, mely tartalmazza, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra, valamint nyolc évben korlátozzák a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. A módosítás harmadik fontos pontja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érinti.
A parlament 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el az Alaptörvény 16. módosítását, amely a miniszterelnöki ciklusok korlátozása mellett két másik, politikailag kiemelt jelentőségű kérdésben is új helyzetet teremt.
A módosítás legfontosabb eleme, hogy két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben maximalizálták a miniszterelnöki megbízatás időtartamát. A szabályozás szerint a számításnál az 1990. május 2-án vagy azt követően betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás utáni teljes időszak bekerül a cikluskorlátozás számításába.
A döntés politikai üzenete egyértelmű: a kormányfői hatalom nem lehet időben korlátlan. A módosító javaslatot benyújtó Melléthei-Barna Márton a parlamenti vitában úgy fogalmazott, a módosítás valójában állásfoglalás arról, milyen államot kíván a TISZA építeni. Szerinte a javaslat három világos üzenetet hordoz:
„A hatalom nem örök, a közvagyon a nemzeté, az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.”
Az Alaptörvény-módosítás nemcsak a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szól. A parlamenti döntés megteremti annak a lehetőségét is, hogy megszüntethetők legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k. Ezek az elmúlt években a közvagyon kezelésével, az egyetemek fenntartásával és az állami vagyon kiszervezésével kapcsolatban kerültek a politikai viták középpontjába. A megszüntetés technikai részleteit egy később benyújtott uniós törvénycsomag tartalmazza majd.
A módosítás harmadik fontos pontja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érinti. Az elfogadott alaptörvényi változtatás megnyitja az utat a hivatal megszüntetése előtt is. Erre azért van szükség, hogy az állami intézmények ne működhessenek politikai önvédelmi eszközként.
Az elfogadott módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.