Megjelent a Magyar Közlönyben az Alaptörvény 17. módosítása. A jogszabály alapján megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, új államfőt választ az Országgyűlés, és több fontos változás is életbe lép.
Az Alaptörvény 17. módosítása megjelent a Magyar Közlönyben, ezzel hivatalosan is hatályba léphet az új szabályozás. A módosítás megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át az államfői feladatokat, miközben az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Az új rendelkezések emellett korlátozzák a parlamenti képviselők mandátumát, módosítják a bírói szabályokat, létrehozhatóvá teszik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, valamint visszahozzák a „megye” elnevezést.
Megjelent az alaptörvény 17. módosítása szombat este a Magyar Közlönyben, így hivatalosan is kihirdették a jogszabályt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy aláírja a módosítást.
A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, továbbá rendelkezik arról, hogy a vármegye helyett ismét a megye elnevezést használják Magyarországon.