Augusztus 20.: a régi kenyérsütés titkai, amelyeket ma már kevesen ismernek

Az új kenyér ünneplése viszonylag újabb hagyomány, a búza és a kenyér azonban már a paraszti kultúrában is kiemelt tiszteletnek örvendett. A kenyérsütés többnyire a nők feladata volt, és a kovász elkészítésével, dagasztással, sütéssel együtt akár 18-20 órán át tartott. Augusztus 20-ához időjárásjóslások és népi megfigyelések is kötődnek.

---

Augusztus 20.: így sütöttek kenyeret régen a paraszti háztartásokban

Az augusztus 20-i ünnephez ma elsősorban az új kenyér, az államalapítás és Szent István emléke kapcsolódik. Bár az új kenyér ünneplése később alakult ki, a búzát és a kenyeret a paraszti kultúrában már évszázadokon át nagy tisztelet övezte.

A kenyér a mindennapi megélhetés és a családi asztal egyik legfontosabb eleme volt. Nem véletlen, hogy elkészítését komoly, időigényes munkának tartották, és a friss kenyérhez számos szokás, hiedelem és tiszteletadás kapcsolódott.

Akár húsz órán át is készülhetett a kenyér

A paraszti háztartásokban a kenyérsütés jellemzően női feladat volt. A munka nem csupán a dagasztásból és a sütésből állt: elő kellett készíteni a kovászt, meg kellett várni, amíg a tészta megkel, majd a kemencében is megfelelően kellett megsütni.

A teljes folyamat sokszor 18-20 órát vett igénybe. Egy négy-öt tagú család általában kéthetente sütött kenyeret és kalácsot, ám ilyenkor egyszerre több nagy cipó is készült.

Egy kenyér gyakran négy-öt kilogrammot nyomott, héja pedig jóval vastagabb volt a mai kenyerekénél. Ennek is szerepe volt abban, hogy a kenyér hosszabb ideig eltartható maradjon.

Harminc kilogramm kenyér is elfogyhatott két hét alatt

A kenyér a paraszti étkezés alapja volt, ezért egy családnál két hét alatt akár harminc kilogramm is elfogyhatott belőle. A kenyérhez felhasznált lisztet a helyi adottságok is meghatározták.

Volt, ahol kizárólag búzalisztből sütöttek, másutt rozslisztből készült a kenyér, de sok vidéken kevert liszteket használtak. A kenyér így tájanként ízben, állagban és színben is eltérhetett.

Augusztus 20-ához időjárásjóslás is kapcsolódik

Szent István alakja a néphagyományban részben a sok István nevű fiúgyermek révén maradt élő. Augusztus 20-ához emellett időjárásjósló hiedelmek is kötődtek.

A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon jó idő van, akkor kedvező gyümölcstermésre és további szép időszakra lehet számítani. A naphoz kapcsolták a gólyák elvonulását is, és úgy tartották, innentől kevesebb lesz a szúnyog, mert ezen a napon „temetik el a szúnyogkirályt”.