Az Európai Parlamentben is szóba került a nyugat-magyarországi azbeszt-ügy. Kulja András szerint több mint 300 érintett helyszínt azonosítottak.
Az Európai Parlament plenáris ülésén is napirendre került a Nyugat-Magyarországon feltárt azbesztszennyezés ügye. Kulja András Tisza-párti EP-képviselő közlése szerint több mint 300 olyan helyszínt azonosítottak, ahol Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használhattak fel. A képviselő az uniós és tagállami szabályozás szigorítását sürgette.
A Nyugat-Magyarországon idén feltárt, Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyéről is beszélt Kulja András, a Tisza európai parlamenti képviselője az uniós parlament plenáris ülésén, a mérgező vegyi anyagokról szóló vitában - olvasható a Tisza párt európai parlamenti képviselőcsoportjának pénteki közleményében.
A közlemény szerint a képviselő felszólalásában azt mondta: Nyugat-Magyarországon idén több mint 300 olyan helyszínt azonosítottak, ahol Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékkal burkolták le az utakat és a közterületeket.
"Olyan helyeken terítették le ezt a rákkeltő anyagot, ahol magyar családok élik mindennapjaikat, ahol gyermekek játszanak" - idézték Kulja Andrást.
A Tisza képviselője az azbeszt egészségügyi veszélyeire is felhívta a figyelmet. Közlése szerint az azbeszt belélegzése súlyos megbetegedésekhez vezethet, amelyek akár csak évtizedekkel később jelentkeznek.
"Orvosként pontosan tudom, hogy mit jelent ez. Az azbeszt egészségkárosító hatása felporzással, belégzéssel a tüdőbe kerülve alakul ki. Nem most, nem egy hét múlva, hanem 20-30 év múlva, ráadásul igen agresszív tüdődaganat, mezotelióma formájában. A rákkeltő anyagok pedig legkevésbé sem veszik figyelembe a jogi hézagokat"
- fogalmazott a képviselő a közlemény szerint.
Kulja András felhívta a figyelmet: rendezni kell az uniós és a tagállami szabályozás hiányosságait, és nem lehet megengedni, hogy a profit érdekében bárki veszélyeztesse az emberek egészségét.
"A probléma egy része, hogy az uniós és tagállami szabályozásokban hiányosságok vannak, ezeket pedig cégek gyakran kihasználják a profit érdekében. A fenti példa is mutatja, hogy még mindig vannak joghézagok, amiket mind uniós, mind tagállami szinten meg kell oldanunk, hiszen az emberi egészség nem lehet alku tárgya"
- idézte a közlemény szakpolitikusának felszólalását.
A közleménye szerint uniós és nemzeti szinten egyaránt meg kell szüntetni azokat a joghézagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági érdekek az emberi egészség védelme elé kerüljenek.
A Tisza álláspontja szerint egyértelmű és szigorú szabályokra van szükség annak érdekében, hogy a veszélyes, egészségkárosító anyagok ne kerülhessenek ellenőrizetlenül a magyar emberek lakókörnyezetébe. A szabályozásnak az embereket kell védenie, nem pedig lehetőséget teremtenie az üzleti profitérdekek érvényesítésére - áll a közleményben.