Hirdetés

Nagypéntek és húsvét - Az egyik legfontosabb mozgó ünnep jön, három munkaszüneti nappal

Húsvét

alon.hu

2020.04.08. 16:37

A húsvétra készülés legintenzívebb időszaka a nagyhét.

Hirdetés

A nagyhét virágvasárnaptól (húsvét előtti vasárnap) nagyszombatig (húsvétvasárnap előtti szombatig) tart.

nagyhét a nagyböjt utolsó hete. A húsvétra készülés legintenzívebb időszaka.

Nagycsütörtök a gyász napja. A húsvét előtti csütörtökön még a harangok is elnémulnak, szombat estig nincs harangozás.

Nagypéntek (munkaszüneti nap): A húsvét előtti péntek és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. 2017 óta munkaszüneti nap hazánkban. Ne feledje, munkaszüneti nap, az üzletek sem lesznek nyitva. A húsvéti nyitvatartásról bővebb információt itt találhat.

A nagypéntekről: 

A keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. (2020-ban április 10.)
Nagypénteken a legszigorúbb a böjt, tilos húst enni.

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.

A katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.

Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.

A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. 

Húsvétvasárnap (munkaszünet nap): 

Krisztus feltámadásának ünnepe. Véget ér a böjt.

Vasárnap reggel kerülhetnek az asztalra a húsvéti sonka, a kalács és a tojás.

Húsvéthétfő (munkaszüneti nap):

Húsvéthétfő a locsolkodás napja, az egészséget és a termékenységet jelképezi. Régen gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket. A két világháború között vált szokássá, az ún. „szagos” vízzel, rózsavízzel való locsolkodás.

.