Hirdetés

Ötvenéves a Savaria Szimfonikus Zenekar - Interjú Mérei Tamás zenekar-igazgatóval

2012.03.12. 11:45

Az interjút különösen aktuálissá teszi, hogy a zenekar sorsfordító időket él át.

Az interjút különösen aktuálissá teszi, hogy a zenekar sorsfordító időket él át.

Alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli idén a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar. A közelgő jubileum alkalmából Mérei Tamással, a zenekar igazgatójával beszélgettünk: az MTI-Press számára adott interjút különösen aktuálissá teszi, hogy a zenekar sorsfordító időket él át, január elsején ugyanis negyvenhárom év után tulajdonost váltottak, Vas megye helyett Szombathely városa lett a fenntartójuk.

- Az már önmagában is jó jel, hogy tudunk beszélgetni, ez ugyanis azt jelenti, hogy van zenekar - ütötte meg a beszélgetés alaphangját Mérei Tamás, de azután mégsem a napi gondokkal kezdtük, hanem egy kis történelmi visszatekintéssel.

Egy évben több mint száz fellépés

Mérei TamásTájékoztatása szerint Szombathelyen a szimfonikus zenejátszás története egészen 1850-ig nyúlik vissza, már akkor voltak ugyanis szimfonikus zenei koncertek a városban. Ezek azonban nem voltak rendszeresek, és nem ugyanazokból az emberekből állt össze a zenekar. A város első díszpolgára, Reményi Ede is zenész volt, díszpolgári címe éppen ehhez kötődik. Emlékezetes dátum a városi zenekar történetéből az 1933-as év, amikor Kodály Zoltán vezényelte. A Szombathelyi Szimfonikus Zenekart - a mostani jogelődjét - 1962 február 15-én az akkori szombathelyi városi tanács alapította Gonda György megyei tanácselnök javaslatára, de a megye csak később, 1969-ben vette át a zenekar fenntartását.

- A fővárosból nem mindenki nézte jó szemmel, hogy vidéki szimfonikus zenekar alakuljon - vetettem közbe.

- Az alapító okirat kiadása minisztériumi hatáskör volt, a minisztérium azonban annyira ellene volt, hogy itt legyen egy nem pesti szimfonikus zenekar, hogy az okirat kiadását évekig megtagadta. A zenekar fejlődése ennek ellenére folyamatos volt. A szombathelyi Iseumban 1964-ben megrendezték az első Varázsfuvola előadást, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal évente nagy sikerrel megismétlődött egészen 1999-ig. Éppen tavaly éledt újra az Iseum felújítása után - idézte fel a direktor.

- A szombathelyiek többsége a szentivánéji koncerteken találkozott rendszeresen a zenekarral, minden évben nagysikerű ingyenes koncertet adtak a csónakázó-tó szigetén - jegyeztem meg.

- A koncert szintén a zenekar tagjainak ötlete volt, ugyanúgy, mint a Bartók Szeminárium és Fesztivál, amely világviszonylatban az egyetlen Bartók Béla nevével fémjelzett és az ő munkásságát kutató, azt középpontjába állító fesztivál. A Magyar Televízió karmesterversenyének is jó néhány évig Szombathely adott otthont a szimfonikusokra alapozva. Olyan nevek tűntek fel itt, mint Kobajasi Kenicsiro, Medveczky Ádám, vagy az a Robert Houlihan, aki az 1990-es években a zenekar karnagya is volt. Olyan zeneszerzők írtak rendszeresen darabot az együttesnek, dolgoztak együtt a zenekarral, mint Lendvai Kamilló, Szokolay Sándor, Kurták György, Ötvös Péter. A névsor nem teljes, de azt hiszem önmagáért beszél... Természetesen minden zenekarnak vannak koncertjei, amelyekről igyekeznek elmondani, hogy azok milyen jók. Nálunk ez egy évben több mint száz fellépést jelent. Fontosak az ifjúsági koncertjeink, amelyeket az idén négy megyében, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyében tartunk. Hasonlóképpen jelentősek a CD-felvételek is. Vannak olyan fellépéseink is, amelyek más magyar zenekaroknak eddig nem adattak meg. Ilyen például a BBC által készített DVD, amelyen húsz percig volt látható a zenekar, vagy az a lemezfelvétel, amelyet a Sony megbízásából a Liszt-évhez kapcsolódva vettek fel - tért át a közelebbi múltra a szimfonikus zenekar igazgatója.

Változik a finanszírozási rendszer

- Mindezt úgy, hogy a zenekar éppen a minimumon működik, ami legalábbis a zenészek számát illeti...

- A két éve hatályba lépett művészeti törvény kategorizálja a zenekarokat. Ennek alapján mi az első kategóriában vagyunk. Ilyenből hat van vidéken - Győrben, Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Szombathelyen. Ebből a hatból minden olyan mutatót tekintve, amely nem tőlünk függ, az utolsók vagyunk, minden olyanban pedig, amely tőlünk függ, az elsők között szerepelünk - vázolta röviden a helyzetet Mérei Tamás. - Az állami támogatás mértékét jelenleg alapvetően az határozza meg, hogy mennyi pénzt kap az ember a fenntartótól. A finanszírozás 50-50 százalékos. Ellentmondásos, hogy minél gazdagabb a fenntartó, az állam annál nagyobb támogatást nyújt. Miközben a Savaria Szimfonikus Zenekar évente a két fenntartótól összesen 130-160 millió forint támogatást kapott, addig a következő zenekar 220 millió forintról indult, és van három 300 millió forintnál több fenntartói támogatásból gazdálkodó vidéki szimfonikus zenekar is.

Tájékoztatása szerint a finanszírozás 2013-tól változik, megszűnik a számozott kategória, és a zenekar létszámától függ majd a támogatás. Csakhogy ebben a Savaria Szimfonikus Zenekar szintén nem áll jól, hiszen csupán 65 saját zenésze van, holott a legtöbb szimfonikus zenekarnak 75-100 főt foglalkoztat , sőt ennél nagyobb zenekarok is vannak.

- Elvileg 80 fő alatt nincs magyar szimfonikus zenekar - érvelt. - A szimfonikus zenejátszás megkövetel egy bizonyos létszámot, és ha azt nem tudja egy zenekar saját zenészekkel betölteni, vendégeket kell hívni, akiknek az utaztatása, szállásköltsége, tiszteletdíja összességében nem biztos, hogy alacsonyabb, mint ha saját zenészeket foglalkoztatnának. Ha pedig a zenészek számától függ majd a minisztériumi támogatás, biztosan rosszabbul jár a fenntartó. Brahms, Csajkovszkij vagy Beethoven leírta, hogy az adott mű előadásához mondjuk hány fúvós kell. Nem lehet egy szájjal két hangszerbe belefújni, több szólamot egyszerre egy hangszerrel eljátszani... Arról már nem is beszélve, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar időnként olyan nagy színpadokon is fellép, mint amilyen például a Művészetek Palotájában van.

Legutóbb októberben került erre sor, amikor a Visegrádi Négyek találkozóján a részt vevő országok államfői előtt játszottak. Ott nem nyolc vagy tíz, sokkal inkább 14-16 első hegedűssel kellett volna kiállni. - Szerencsére az államfők nem értenek ilyen mélységig a szimfonikus zenéhez, de az látható volt, hogy zenekarunk szinte eltűnt azon a nagy színpadon - jegyezte meg Mérei Tamás.

Logikus út

- Miért kellett tulajdonost váltani? Hogyan kerültek át a megyétől a városhoz?

- Az úgynevezett konszolidációs törvény, amely a megyei önkormányzatok feladatainak átadásáról szólt, a kormányhivatalok számára kötelezővé tette minden intézmény átvételét, kivéve az előadó-művészeti együtteseket. Ilyenek a színházak, a bábszínházak, a balettegyüttesek, a kórusok és a szimfonikus zenekarok is. Mint kiderült, az országban kilenc olyan intézmény van, amely előadó-művészeti, és részben vagy teljes egészében a megyei önkormányzatok tartották fenn. Egy pillanat alatt az összes nagyváros bejelentkezett a fenntartási szándékkal. Nyilvánvaló, hogy ha egyetlen olyan szimfonikus zenekar van az országban, amelyet megyei önkormányzat tart fenn, az összes többi pedig városi, akkor ez a logikus út. A zenekar egyébként is ezer szállal kötődik a városhoz. Csakhogy amíg egy bábszínház esetében lényegesen kisebb költség a fenntartás, egy szimfonikus zenekar nagyon nagy költségvetésű intézmény. Jól tudjuk, hogy milyen helyzetben van Szombathely, ezért a felelősen gondolkodó városvezetőnek nyilvánvalóan mérlegelnie kellett. Annak természetesen nagyon örülök, hogy a politikai oldalaktól függetlenül minden képviselő kinyilvánította, hogy zenekar kell, ezután pedig már csak arról ment a disputa, hogy milyen formában, mikortól és egyáltalán hogyan oldható meg a finanszírozás.

- Volt egy sajtótájékoztató, ahol az új tulajdonosoknak nem nagyon sikerült meggyőző képet festeni arról, hogy milyen forrásokból kívánják hosszú távon finanszírozni a zenekart...

- Van a parlament által elfogadott költségvetési törvénynek egy úgynevezett hatos számú melléklete, amely egy több mint 1,7 milliárd forintos alapkeretet tartalmaz. Ide pályázhatnak azok a megyei jogú városok amelyek korábban megyei működtetésű művészeti intézményt vettek át. Az idei évre ebből a keretből megoldható a fenntartásunk. Változik 2013-tól az előadó-művészeti törvény besorolása, a korábbi besorolások mellett lesz nemzeti kategória, és lesz egy úgynevezett kiemelt kategória. Most úgy néz ki, hogy az a hat vidéki szimfonikus zenekar, amely évtizedek óta regionális szerepkört is betölt, nemzeti besorolást kap. Ha így lesz, az egy automatikus, a pályázatokon fölüli biztosabb állami támogatást jelent majd.

- Változik-e az arculatuk, jövőképük attól, hogy a város lett a fenntartójuk?

- A főbb rendezvények, a bérletes koncertek, az iseumi nyári játékok helyszíne is Szombathelyen van, de nem szeretnénk a jövőben sem elhanyagolni a megyei, vidéki fellépéseket.

Világszínvonal magyar árakon

- Milyen terveik vannak az 50 éves jubileum megünneplésére?

- Egy rendezvénysorozattal készülünk, amelynek a megkoronázása november 15-én lesz, azon a napon, amely pontosan az 50 évvel ezelőtti első bérletes hangverseny évfordulója. Április hatodikán Verdi Rekviemje csendül fel az MSH-ban négy olyan szólistával, akik Kossuth-díjasok. A zenekart Petró János alapító karnagy vezényli, a Magyar Nemzeti Énekkar jön Budapestről, ez egy olyan koncert lesz, amelynél magasabb színvonalú ma alig akad az országban. Nagyon készülünk az idei nyári Iseumi Szabadtéri Játékokra, itt három bemutató lesz. Kétszer megyünk olaszországi turnéra, májusban és augusztusban, karmesterkurzuson veszünk részt Bécsben. Ha a Skoda büszke lehet arra, hogy német minőséget ad cseh áron, akkor hadd legyek büszke arra, hogy mi is világszínvonalat adunk magyar árakon.

- Magas színvonalon játszik a zenekar, mégsem alantas kivonulni a főtérre, vagy népszerű filmslágerekből koncertet adni?

- Itt hetvenöt olyan egzisztencia van, akik Szombathelyhez kötődnek, kis híján azt lehet mondani, éhbérért dolgoznak évtizedek óta. Itt laknak, ide kötődnek, szeretik ezt a várost. Az alapvető célja a zenének a szórakoztatás, a hétköznapok gondjainak feledtetése. Ha ezt olyan módon lehet megtenni, hogy Hollywood Classicot kell játszani, akkor azt kell tenni. Ez nem von le semmit a zenekar művészeti értékéből.

A mi feladatunk - és nem holnap, hanem ma -, hogy a jövő koncertlátogatóit a hangverseny termekbe csábítsuk. Ezért fektetünk nagy hangsúlyt az ifjúsági koncertjeinkre, ezért fontosak a nyilvános és szinte ingyenes főpróbák, és ezért fontosak azok a fellépések is, amelyeket a város különböző rendezvényein, köztereken vállalunk.

Csala Péter (MTI)

.