Hirdetés

Újabb csavar a brókerbotrányban

2015.04.07. 20:06

Hirdetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) által nyújtott biztosítás összege legfeljebb 100 ezer euróra (mintegy 30 millió forintra) emelkedjen a jelenlegi 20 ezer euróról (6 millió forint) - közölte a jegybank kedden az MTI-vel.

A jegybank javasolja az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap intézményi összevonását is.

A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz.

Az MNB közleménye hivatkozik a befektető-kártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelvre, amely szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 ezer eurónak megfelelő összegű kártalanítási összegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben. Hozzáteszik, hogy az irányelv ugyanakkor nem zárja ki olyan nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek a befektetők számára nagyobb vagy átfogóbb biztosítást nyújtanak.

A jegybank szerint a betétbiztosítási és a befektető-védelmi garanciák közelítése, valamint az egységes szervezeti és irányítási struktúrából eredő előnyök kihasználása indokolja az OBA és a Beva intézményi összevonását.

A közlemény kitér arra, hogy az MNB kedden kezdeményezi a kormánynál és a kormányzó pártszövetség parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény  módosítását.

A jelenlegi törvények alapján az Országos Betétbiztosítási Alap a banki betétekért áll helyt, ügyfelenként 100 ezer euróig, a Befektető-védelmi Alap pedig a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet 20 ezer eurós összeghatárig. Az OBA-nak a kártalanítás megindításától 20 munkanap áll rendelkezésére a kifizetések teljesítésére. A Beva az elbírálástól számított 90 napon belül gondoskodik a jogosultnak járó összeg kifizetéséről.

Az MNB az MTI megkeresésére írásos válaszában kifejtette: az elmúlt időszakban több befektetési vállalkozásnál feltárt visszaélések és - a gyanú szerint - bűncselekmények egyértelműen azt mutatják, hogy a tőkepiacon is olyan kártalanítási összeghatárokra van szükség, amely a mostanihoz hasonló esetekben biztosíthatja a befektetések megtérülését, a befektetők fokozottabb védelmét és a pénzügyi rendszer stabilitását.

Egy magasabb kártalanítási összeg jogszabályi szintű meghatározása az egyik oldalon értelemszerűen feltételezi az ennek megfelelő forrás biztosítását, ami a tagokat érintő többletkiadást jelenthet. Mindez azonban nem jelent feltétlenül azonnali jelentős terhet a piac szereplőinek - véli a jegybank. Jogalkotási kérdés ugyanis az is, hogy a Beva kártalanítási alapját mennyi idő alatt volna célszerű feltölteni a megfelelő mértékűre.

Válaszában az MNB leszögezte: a tőkepiaci törvény módosításához - amennyiben azt a jogalkotó is támogatja - természetesen még jogszabály-előkészítési államigazgatási egyeztetések szükségesek.

A befektető-kártalanításra vonatkozó új szabályozás hatályba lépésének lehetséges időpontját firtató kérdésre a jegybanknál azt válaszolták: a jogszabály  mielőbbi hatályba lépéséhez kiemelt érdek fűződik, azonban ezt meg kell előznie jogalkotási folyamatnak.

Megvizsgálandó kérdés az is - tették hozzá -, hogy a tervezett módosítás a várhatóan rövidesen induló kártalanítási ügyeket is érintheti-e. Az MNB azzal, hogy kezdeményezte a jogalkotónál a vonatkozó törvény módosítását, megtette az első lépést, hogy a befektetőket érintően is mielőbb érvényesülhessen a magasabb szintű kártalanítási védelem - hangsúlyozták.