A pornóapáti Ómajor – felvirágzik újra?

2012.05.29. 07:51

Az évezredes múltú helyeknek kisugárzásuk van, nézzenek ki bárhogy is a jelenben. Ilyen az osztrák határ tőszomszédságában, a kis Vas megyei faluban, Pornóapátiban álló Ómajor, a hajdani apátság területe is.

Az évezredes múltú helyeknek kisugárzásuk van, nézzenek ki bárhogy is a jelenben. Ilyen az osztrák határ tőszomszédságában, a kis Vas megyei faluban, Pornóapátiban álló Ómajor, a hajdani apátság területe is.
 
A különös hangulatot árasztó, műemléki védelem alatt álló épületegyüttessel Orbán Róbert vasfüggönyös blogjában találkoztam először. Végre megjött a jó idő, biciklire fel, és irány Pornóapáti. Szombathelyről indulok, 16-17 kilométer, nem vészes.
 
A pornói Ómajor ma gyakorlatilag egy rom,
 
derékig érő gazzal, már az emeleten is vígan burjánzó növényzettel... Pedig, ahogy Orbán Róbert írta, „a Pinka-völgye egyik legérdekesebb történeti emlékhelye lehetne. Itt állt az 1221-ben alapított pornói apátság, amelynek jelentősége (és mérete is) a jáki vagy a lébényi templomhoz hasonlítható.”
 
Pornóapáti Ómajor
 
Pornóapáti közvetlenül a határ mellett, a Vas-hegy lábánál helyezkedik el. A települést Pornó, németül Pernau néven említik az oklevelek, ezt feltehetően egy Bero vagy Pero nevezetű német birtokos után kapta, a Pornó ennek a magyaros átirata (semmi köze a pornográfiához).
 
Pornóapáti Ómajor
 
Egy tavaszi napon a hivatalban találkozom Varga Zoltán polgármesterrel, és a hivatal helytörténetben igen járatos munkatársával, Kovács Gézával. Elmondják, hogy Ómajort sokan – egyik legutóbbi tulajdonosa után – úgy ismerik, Pehr-major. Ez a
 
volt cisztercita apátság területe.
 
Az eredeti épületekből ma már semmi sincs meg. De: a műemléki védelem miatt régészeti feltárás nélkül még egy gyümölcsfát sem lehet itt elültetni, hiszen a talaj is védett. 2001-ben Valter Ilona és P. Hajmási Erika régészek vezetésével zajlott ásatás, addig csak források alapján volt tudomás az apátságról. A talajban van az apátsági temető, az épületek negatív falai (ahol kiszedték az alapot, és feltöltötték földdel, azt a régészek ki tudják mutatni). Megtalálták a vizesároknak, a farkasveremnek, a kolostor udvari részének, a várnak, a halastavaknak és ezek megtáplálásainak nyomait. A feltárás bizonyította az apátság kiterjedését, ez szolgált a műemléki védelem megerősítésére.
 
Pornóapáti Ómajor
 
Ezer éve a terület gyepűvidék volt. Az államalapítás után a Ják család nádori méltóságot kapott tagjai voltak a birtokosai. A monostor eredetileg a bencések számára épült, de hamarosan a ciszterek vették birtokba és fejezték be. Ez a váltás volt a közeli, országos hírű jáki templom építésének oka. Pornóban családi temetkezési hely is volt, ez ezzel a lépéssel megszűnt, másikat kellett létesíteni. A jáki templom méreteiből, megjelenéséből következtethetünk arra, milyen volt a pornói: kétszázan is beférhettek. Szent István idejében a tíz falu – egy templom törvényét követve Pornó egyházi központ volt.
 
A ciszterek korszerű, önellátó gazdálkodást folytattak, helyben volt az ipari kiszolgálásuk is, kovácsműhely, bőrös, pék, stb. Az apátnak minden évben kötelező volt elmennie a francia anyakolostorba tanulni, onnét került ide nem csak a fejlett technológia, de például vetőmagok is.
 
Pornóapáti Ómajor
 
A Szent Margit, illetve a Boldogságos Szűz tiszteletének szentelt apátságból származik a mai pornói templom kisebbik harangja is,
 
az ország legrégebb óta működő harangja.
 
1464-ben készült, ma is minden délben megszólal. Most zajlik a templom berendezésének restaurációja, valószínű, hogy az egyik mellékoltár is az apátságból származik.
 
A török időkben várrá erődítették a monostort. Ez Verancsics Antal apát idejében történt, aki amellett, hogy katonai erényekkel is bírt, költőként is alkotott. Az ő irányításával épült meg az a vizesárok, amelynek a nyomai a feltáráskor előkerültek. Légifelvételeken ma is megfigyelhető, hol volt az egykori meder.
 
A ciszterek 1532-ben elhagyták az épületeket, a török elől áttelepültek Borsmonostorba. Az apátság 80 évig üresen állt, a visszatelepülők a jezsuiták voltak. A kolostor hanyatlásához a rend feloszlatása vezetett.
 
Ezután a terület világi kézbe került,
 
az Ellerbach, a Bakócz és az Erdődy család kegyurasága alá. Az apátsági épületeket lebontották, a templomot 1799-ben, ezután épült a jelenlegi majorsági épületegyüttes. Az 1920-as évekig a bajor herceg birtokához tartozott, akinek a faluban 100 hektáros uradalma, erdeje és vízierőműve is volt - 1920-ban már villanyvilágítás volt Pornóban. Trianon után felszámolta. (A falu 1921. decemberéig maradt magyar közigazgatás alatt, majd Ausztriához került, 1923-ban csatolták vissza.)
 
Pornóapáti Ómajor
 
Az utolsó világi tulajdonos Pehr Kajetán, egy németlövői (Deutsch Schützen, a szomszéd falu, ma Ausztriához tartozik) középbirtokos volt. Az Ómajor előtt álló két szobrot is az ő családja állíttatta, miután a Pehr-fiúk visszatértek a világháborúból. Pehrtől
 
államosították a majort,
 
majd a TSZ ideje következett, 1960-tól. Ekkoriban kertészeti tevékenységet is folytattak itt, illetve szőlőoltványokat ültettek. Ómajort állattartásra és gabonatárolásra használták. Miután elkészültek az új épületek, ezekre már nem volt szükség. A hidegháborús időkben a terület műszaki zárban volt, funkció szempontjából értéktelenül. A polgármester úgy emlékszik, amikor ő 33 évvel ezelőtt benn járt, már vegyszerraktár volt. Idén márciusban is találtam erre utaló jeleket, halomba szórt régi vegyszeres üvegeket az egyik melléképületben. Baktériumokkal lebontható az ilyen jellegű terhelés. A szántóföld a TSZ 1993-as megszűnése óta hever parlagon.
 
A privatizáció során
 
Ómajor az önkormányzaté lett. Miért? A falubeliek egyfelől tisztában vannak a műemlékvédelmi követelményekkel. Másfelől tiszteletben tartják, ha valami a másé, még ha tulajdonjogilag már nem is van így. És minthogy Pehr Kajetán fia, Ferenc a rendszerváltás idején még élt a faluban, nem akarta volna senki „előle” megvenni a majort. A kárpótlás során mégsem került hozzá. Bár elvileg igényt tartott volna rá, addigra már idős ember volt, a háttere nem volt meg hozzá, hogy foglalkozzon vele, a család egy része addigra már külföldön élt. Így maradt Ómajor akkor az önkormányzatra.
 
Pornóapáti Ómajor
 
2001-ben hirdették meg értékesítésre, mivel a hasznosításra az önkormányzatnak sem voltak meg a lehetőségei. A terület két helyrajzi számon van: a majorság az egyiken, a másik pedig 8 hektár szántó. Kapóra jött
 
egy miskolci származású izraeli vállalkozó
 
megjelenése (a Sukoró-ügyben elhíresült vállalkozóról van szó). A falu számára már úgy is megérte volna, ha felújítja az épületeket. Több építési tervet is készíttetett. Szó volt róla, hogy gyógyiszapra alapozott egészségcentrumot, vagy konferenciaközpontot létesít, esetleg bungalókat, apartmanházakat épít. Látványterveket is mutatott az akkori polgármesternek, Purker Walternek. 
 
Pornóapáti Ómajor
 
Ez a vállalkozó adta tehát a legjobb ajánlatot, időben ki is fizette a kért hétmillió forintot. Még a helyi focicsapatot is szponzorálta. A hivatalban megtudom, az illetőt kérte a műemlékvédelem, hogy a tetőt hozassa helyre. Maga a szerkezet még viszonylag jó állapotban volt. Volt azonban egy gazégetés, amelynek során az addig még meglevő tetőt is leégették: a terület rendbetételével egy horvátlövői vállalkozó volt megbízva. Száraz időben, közvetlenül az épület mellett gyújtottak tüzet, a tűzvédelmi szabályok betartása nélkül. Valószínűleg nem véletlenül, de ezt nem lehet bizonyítani. A tulajdonosnak érdekében állhatott a kár: ha olyan mértékben károsodik az épület, hogy már nem helyrehozható, talán mentesül a műemléki védelem alól. Nem így történt. Semmi sem történt. A vállalkozó évek óta nem járt a faluban – valószínűleg a főépület egyik belső falára fújt Dávid-csillagot sem látta...
 
Most azonban felcsillant a remény,
 
2012 elején Ómajort megvásárolta egy úriember, aki több hasonló műemléket is rendbe hozott már, egy kőszegi magánszemély, aki, mikor megkeresem, azonnal pontosít: a vásárlási szándék van deklarálva, a tulajdonosváltásba még a Nemzeti Földalapnak és a műemlékvédelemnek is bele kell egyeznie. Az előző tulajjal soha nem találkozott, ügyvédi irodán keresztül bonyolítják az adásvételt.
 
Pornóapáti Ómajor
 
A faluban úgy tudják, odaköltözne a feleségével (gyermekeik már felnőttek, egyetemisták), biogazdálkodást folytatnának. A kőszegi úr erre azt feleli, amíg hivatalosan nem ő a tulajdonos, mindenről csak feltételes módban gondolkodik. Mint mondja, ez korántsem egyszerű történet, még hónapokig húzódhat, az elején nem is sejtette, mi vár rá...
 
Mégis, miért vette meg? Az új tulajdonos a kérdésre egy vicces, ám tanulságos történettel válaszol:
Jack és Joe poroszkálnak a mexikói sivatagban, mígnem gyönyörű, virágzó kaktuszok tűnnek fel előttük. Jack nekilódul, hogy átvágtázzon rajtuk. Persze fennakad, leesik a lóról, jajgat, tele van tüskékkel. Joe odaléptet hozzá, és megkérdi:
-        Ezt miért csináltad?
-        Először olyan jó ötletnek tűnt...

 

.