Csökkent a habzás, de nem szűnt meg.
Az elmúlt három évben a magyar és osztrák erőfeszítéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a Rábát Ausztria irányából érő szennyezés, ritkábban tapasztalható a folyón habképződés, de a problémákat még korántsem sikerült megoldani - hangzott el a Szentgotthárdon magyar és osztrák résztvevőkkel megrendezett Rába fórumon csütörtökön.
Woki Zoltán, a rendezvényt szervező Pro Natura St. Gotthard (PRONAS) környezetvédő civil szervezet alapító tagja az MTI-nek elmondta: a fórum jelentőségét az adta, hogy először sikerült egy asztalhoz ültetni valamennyi osztrák illetékes hatóság, a szennyezéssel vádolt három ausztriai bőrgyár, valamint a magyar és osztrák környezetvédő civil szervezetek képviselőit.
A fórumon osztrák szemszögből vázolták a csaknem egy évtizede fennálló környezetszennyezés megállítása érdekében tett lépéseket.
Wilfried Schimon, az Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium szekcióvezetője elmondta: 2005 előtt Ausztriában még nem álltak rendelkezésre olyan törvényes eszközök, amelyekkel a problémát kezelni lehetett volna, de széleskörű tudományos vizsgálat kezdődött a habzás okainak kiderítésére a Bécsi Műszaki Egyetemen.
Szavai szerint miután az ügy nagy nyilvánosságot kapott, mindkét országban élesen tiltakoztak környezetvédő civil szervezetek, a szakmai kérdés közüggyé vált, a vita érzelmekkel telítődött.
Wilfried Schimon elmondta, az osztrák bőrgyárakat sikerült meggyőzni, hogy önként csökkentsék az üzemek kibocsátását, sőt jelentős beruházásokat is vállaltak, amihez az osztrák állam és a tartományok támogatást nyújtottak. Ausztria pedig eddig már több mint 9,5 millió eurót fordított vállalt kötelezettségei teljesítésére, és a jövőben további 4,5 millió eurót fordítanak a Rábát érintő környezetvédelmi beruházásokra.
Oliver Gans, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal képviselője a 2008-ban és 2009-ben lezajlott Rába Survey elnevezésű közös akcióra emlékezetett, amelynek során a magyar és osztrák vízügyi szakemberek a Rába teljes hosszában 100 paramétert figyelembe vevő méréseket, mintavételeket végeztek. A 2008-as mérések alapján azt feltételezik, hogy a folyó időnkénti habzását a természetes tényezők és a szennyezés együtt okozhatták. A 2009-es mérések elemzését várhatóan júniusban ismertetik.
Dieter Knoppek, a Boxmark cég képviselője elmondta: feldbachi üzemükben 2008-ban megépítették azt a tisztítóberendezést, amely a naftalin-diszulfonát kibocsátást 90 százalékkal csökkentette. Rámutatott: bebizonyosodott, hogy nem ez okozza a habzást, hanem inkább a növényi alapú cserzés során a vízbe került fehérje, amit szintén sikerült a szennyvízből kiszűrni.
Hozzátette: a cég jennersdorfi üzemében technológia-váltással szintén sikerült leszorítani a kibocsátási értékeket, de ehhez az is hozzájárult, hogy a gazdasági válság miatt az üzem alig termel. Ha ismét felfutna a termelés, ott is megépítik a tisztítóberendezést - mondta.
Andreas Kindermann, a wolsdorfi bőrgyár ügyvezetője elmondta: szennyvizüket már nem vezetik közvetlenül a Rábába, hanem hatékony előszűrés után a helyi szennyvíztisztítóba ürítik, amelynek berendezéseit korszerűsítik, ezzel 2010. végéig további 35 százalékkal csökkentve a folyóba jutó, már most is az előírt határérték alatt maradó szennyezést.