A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány 5-10 százalék közötti javaslattal élhet a reklámadó mértékének módosításakor. Lázár János ezt kedden az Országházban - több médium, köztük az ATV és a HírTV beszámolója szerint - a gazdasági bizottság ülését követően mondta újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Európai Unióban jelenleg 5 százalékos a legmagasabb kulcs, az Európai Bizottság (EB) erre vonatkozóan azt mondta, az adó mértékének megfizethetőnek kell lennie, és amennyiben sávos lesz, akkor a sávok között nem lehet aránytalan különbség.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden délelőtt adott tájékoztatást a reklámadó kapcsán kialakul helyzetről az Országgyűlés gazdasági bizottságának.
Az ülésen Lázár János elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány a módosításról. A miniszter egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága - adó- és versenyjogi - is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra. Ugyanakkor kiemelte: az EB a reklámadó létezését elfogadta, elsősorban módszertani, technikai kifogásai voltak azzal kapcsolatban.
Konkrét adókulcsról az ülésen Lázár János nem beszélt.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kiemelte: költségvetési szempontból 6,6 milliárd forint az idei reklámadó bevételi előirányzat, erre a büdzsének szüksége van, ezért olyan megoldást kell keresnie a kormánynak, hogy ez teljesíthető legyen.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.
Volner János (Jobbik) kiemelte: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.
Varju László független képviselő, a DK politikusa szerint a különadót arra használja a kormány, hogy egyes cégeket és ágazatokat nehéz helyzetbe hozzon. Varju László szerint nem módosítani, hanem eltörölni kell a reklámadót, mert az nehéz helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat.
Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak. Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke pedig úgy vélekedett, hogy el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a "médiát elnyomó gépezetnek".
Szabó Tímea független képviselő, a PM politikusa kiemelte: semmiféle gazdasági ok nem húzódhat meg egy 6 milliárd forintos költségvetési bevétel mögött, miközben 80 milliárdot költenek évente közmédiára. A reklámadónak politikai céljai vannak, a PM az 5 százalékos kulcsot is elutasítja, mert az a legtöbb médiacéget "megfojtja".