Rovásírásos helységnévtábla-avatás Szentgotthárdon

2012.06.04. 16:06

Együtt ünnepelték a szentgotthárdi Jobbik ötéves jubileumát és a tábla felavatását.

Jobbik Szentgotthárdi Alapszervezete

A Jobbik Szentgotthárdi Alapszervezete hétfőn az alábbi sajtóközleményt juttatta el szerkesztőségünknek:

Június első napján még az Égiek is kegyesek voltak a szép számban összegyűlt ünneplőkkel és megemlékezőkkel Szentgotthárdon – napsütéssel és esőtől mentes idővel ajándékozták meg a rendezvényen megjelenteket.

A város békés lakói nem lehetnek hozzászokva, hogy teljes fegyverzetbe öltözött magyar harcosokat, az Őr-Nyék Hagyományőrzőit végigvonulni lássák a városon, most mindenesetre ennek is tanúi lehettek. Már a rendezvény kezdete előtt egy órával gyűlni kezdtek a helyszínen az érdeklődők: a szentgotthárdiak mellett Vas megye szinte minden jobbikos szervezete képviseltette magát, gyalogos hagyományőrző íjászok és történelmi zászlóink egész serege várta az avatásra érkezőket.

Jobbik Szentgotthárdi Alapszervezete

A rendezvényt nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklése, majd Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versének meghallgatása után Huszár Gábor, Szentgotthárd város polgármesterének beszéde nyitotta meg. A város első embere elmondta, hogy ez a tábla a helyi Jobbik javaslatára, de a képviselő-testület egyhangú támogatása mellett került felállításra. Kiemelte: nemzeti örökségeink felvállalása fontos a magyarságtudat feltámadása szempontjából. Trianon gyalázatát idézetek segítségével jelenítette meg Huszár polgármester úr, aki kiemelte: jó érzésekkel telik meg az ember a tábla mellett állva történelmi zászlóink gyűrűjében. Beszédét „Szebb jövőt” köszöntéssel fejezte be, amivel mondanunk sem kell, nagy tetszést aratott a résztvevők körében.

Lábodi Gábor

Következőként Lábodi Gábor, a helyi Jobbik-alapszervezet elnöke osztotta meg gondolatait az ünneplő-emlékező megjelentekkel. Történelmi példákkal érzékeltette, hogy a magyarellenesség nemcsak a múltban, hanem a jelenben is mérgezi a nemzettudatot. A külső ellenség mindig is megtalálta a belső segítséget országhódító tevékenységéhez – emlékeztetett rá Lábodi Gábor. A múltban Moszkva urainak parancsait lesték a hazaáruló kollaboránsok, most pedig Brüsszel, New York és Tel-Aviv adja az utasításokat kormányainknak. Beszédéből szó szerint idézve:

„…gyalázatos és vérlázító, hogy a legnagyobb támadások a gúnyhatárokon belülről érik mind a rovásírást, mind pedig nemzeti jelképeinket! A különböző hitgyülis, ATV-s, klubrádiós, Magyar Narancsos körökből mást nem hallani, mint hogy fasiszta, felesleges magyarkodás, kirekesztő... Szentgotthárdon is áll már a tábla, hadd adjunk „Drágabolgárúrnak” és elvtársainak meg a liberális firkászoknak egy kis rettegnivalót, a végén még kenyér nélkül maradnak szegények!”


A szentgotthárdi Jobbik elnöke beszéde végén megköszönte minden érintettnek, aki bármilyen módon hozzájárult a rovásírásos helységnévtábla felállításához, végül a jelenlévőknek mondott köszönetet, miszerint: „Ha rátok nézek, látom a reményt a szebb jövőhöz és a magyar feltámadáshoz!”

Bana Tibor országgyűlési képviselőnek, a Jobbik megyei elnökének beszédét méltóképpen vezette fel a mindannyiunk számára jól ismert vers, József Attila költeménye, a „Nem, nem soha!”.

Bana Tibor

Bana Tibor elismerését fejezte ki mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy sor kerülhessen a táblaavatásra. Kiemelte: örömteli, hogy egy komoly összefogás keretében kerül sor a rendezvényre, hiszen a képviselő-testület egyhangúlag támogatta a táblák felállítását, Huszár Gábor polgármester pedig mindig is támogatásáról biztosította az ilyen és hasonló jellegű, nemzeti örökségünk őrzése szempontjából jelentőséggel bíró kezdeményezéseket. Válaszolt azokra a felvetésekre, melyek szerint felesleges a rovásírásos helységnévtábla-avatás.

Elmondta: ettől valóban nem következik be pozitív változás az emberek mindennapjait érintő kérdésekben, de csakis hagyományaink ápolásával és múltunk kellő mértékű ismeretével érhetjük el a remélt szebb jövőt, csak így járhatunk felemelt fejjel, büszkén saját hazánkban. Így vehetjük fel a küzdelmet a második Trianonnal szemben, amit a magyar föld zsebszerződésekkel külföldieknek történő átjátszása jelent, valamint olyan ügyekben, mint a Szentgotthárd mellé tervezett szemétégető kérdése, mellyel kapcsolatban – leginkább a civilek sokéves munkájának köszönhetően – sikerült eredményt elérni.

A Jobbik megyei elnöke a szégyenteljes trianoni békediktátum közelgő, 92. évfordulójára utalva kifejtette: büszke arra, hogy tagja lehet annak az Országgyűlésnek, amely június 4-ét nemzeti emléknappá nyilvánította és meghozta a kettős állampolgársággal kapcsolatos döntést. Hozzátette: a Jobbik már mozgalomként, majd pártként is határozottan felvállalta ezeket az ügyeket, így komoly érdemei vannak ezek megszületésében. A Jobbik abban is vezető szerepet vállalt, hogy évről évre több Trianon-megemlékezésre kerül sor a Kárpát-medencében, egyre több településen állnak trianoni emlékművek. Bana Tibor egy korabeli idézettel világította meg az 1920-ban uralkodó hangulatot, azt kívánva, hogy akár a hétköznapok során, akár a Kárpát-medencében még ma, 2012-ben is tapasztalható magyarellenes cselekedetek, fizikai atrocitások vonatkozásában is az általa idézett gondolatokból merítsenek erőt a résztvevők. Beszédét a Magyar Hiszekeggyel zárta.

Jobbik Szentgotthárdi Alapszervezete

Ezután a történelmi keresztény egyházak képviselői, Rimfel Ferenc katolikus plébános, valamint Sisakné Páll Klára református lelkész asszony méltatták rövid beszédükben a kihelyezett táblát és annak nemzettudat-erősítő jellegét, majd beszédeik után nemzetiszínű szalagot kötöttek a táblára Huszár Gábor és Bana Tibor társaságában.

A rendezvényt a Szózat és a Székely Himnusz eléneklése után a már ilyenkor szokásos csoportképek elkészítése zárta, majd a résztvevők többsége együtt ünnepelte a szentgotthárdi Jobbik ötéves jubileumát és a tábla felavatását.


Bővebb képgaléria itt található.

Jobbik Szentgotthárdi Alapszervezete

.