2013. augusztus 9-én, 17 órakor Sándor István szalézi vértanút bemutató kiállítás nyílik Szombathelyen, az Egyházmegyei Levéltárban, a Szily János utca 2. szám alatt. A „Sándor István, az első magyar szalézi vértanú” című kiállítás külön részben emlékezik meg a kommunisták által 1953. június 8-án kivégzett Sándor István szalézi szerzetesről, bemutatva a diktatúra egyházüldözésének szomorú időszakát.
A kiállítás címe: A jókedv rendje – SzaléziakA kiállítás helye: Egyházmegyei Levéltár díszterme (Szombathely, Szily János u. 2.)
A kiállítás megnyitása: 2013. augusztus 9. (péntek) 17.00
A kiállítást köszönti és megáldja: Dr. Veres András megyéspüspök
A kiállítást megnyitja: Dr. Puskás Tivadar, Szombathely mjv. polgármestere és a szalézi centenárium védnöke
A kiállítás látogatható: 2013. szeptember 30-ig,
hétfő-péntek 9.00-16.00 között
hétvégeken előzetes bejelentkezés alapján (94/506-996)
A Savaria Karnevál ideje alatt: augusztus 24-én (szombaton) 11.00-18.00 között a kiállítás rendezője, valamint a szaléziakat Szombathelyre letelepítő tanakajdi bárónő, Ambrózy Teréz "vezetik" az érdeklődőket.
Kik azok a szaléziak?
A világ második legnagyobb szerzetesrendje (a jezsuiták után). 1859-ben egy torinói áldozópap, Don Bosco alapította a szegény sorsú, árva vagy félárva fiatalok nevelésére, életük szeretettel, vidámsággal, hittel és értelemmel való megtöltésére. Ma 132 országban több mint 15 és félezer szalézi szerzetes munkálkodik a fiatal lelkek megmentését, hétköznapjaik örömteli megélésén.
Ki volt Don Bosco, aki a szalézi szerzetesrendet alapította?
Bosco Szent Jánost, az ifjúság atyját és tanítómesterét, a Szalézi Szent Ferenc Társaság megalapítóját már életében a 19. század csodatevőjeként tisztelték. Giovanni Bosco 1815-ben született a Torinó közelében fekvő Becchi tanyán (ma: Colle Don Bosco) egy szegény, mélyen vallásos földműves család legkisebb gyermekeként. 1841-ben Torinóban szentelték pappá. Ezt követően fogadta be otthonába első növendékét, egy munkanélküli kőművesinast, majd a torinói Valdoccóban hamarosan megszervezte oratóriumnak nevezett intézményét. Az elhagyott gyermekek iskolájából nemsokára ipariskola lett. Később számos segítőtársa akadt – az első saját édesanyja volt – ezért megalapította kettős szerzetesi kongregációját. Az elsőt, amely elhagyott, szegény fiúkkal foglalkozott, Szalézi Szent Ferencről nevezte el, a második pedig, amelyet lányok megmentésére, nevelésére Mazzarello Máriával alapított, a Segítő Szűz Mária leányai elnevezést kapta. Emellett kialakította a világi munkatársak széles hálózatát.Don Bosco földi élete 1888. december 31-én hajnalban ért véget. Halála másnapján egy jezsuita atya ezt mondta a szaléziaknak: „Eljöttem, hogy veletek örüljek, mert szentet adtatok a mennyországnak.” XI. Pius pápa 1934 húsvétvasárnapján avatta szentté. Bosco Szent János ma a katolikus kiadók és az ipari tanulók védőszentje.
100 éve Magyarországon
A kiállítás a centenáriumát ünneplő magyarországi szalézi szerzetesrend tartományi archívumából és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, valamint a nyilasok és a kommunisták által egyaránt meghurcolt, ma már boldoggá avatásra váró Mindszenty József hercegprímás emlékét gondozó Alapítvány anyagából épült fel. Magyarországon Budapesttől mintegy ötven kilométerre, Péliföldszentkereszten, az egykori hercegprímási birtokon telepedtek meg az első szaléziak 1913. november 6-án. Az olaszországi Cavagliaból, az ottani magyar szalézi intézetből érkeztek. Nem sokkal később jött utánuk az első magyar szalézi szerzetes, Zafféry Károly, aki hatvanévesen, nyugalmazott gimnázium igazgatóként lépett be Don Bosco családjába. Péliföldszentkereszt évszázadok óta népszerű zarándokhely; a műemlék kegytemplomban az Úr Jézus keresztfájáról való apró szilánkot ma a szaléziak őrzik. A kiállítás egyik fontos tárgya ebből a templomból származó, műemlékileg védett aranyozott monstrancia.
A jókedv
Légy vidám és tégy jót! – ez volt Bosco atya jelmondata az általa alapított, a szalézi lelkületet és nevelést meghatározó oratóriumban. Az oratórium a jókedv, a játék, a barátság és az imádság helye az értelmes szabadidő eltöltésére. Az 1846 húsvétján megáldott első végleges oratórium, Torino Valdocco nevű külvárosában egy rozoga, egyemeletes ház kápolnává átalakított fészere volt. Magyarországon ma nyolc településen működik oratórium, Budapesten kettő, ahol a vidám légkört a szalézi szerzeteseken kívül a fiatal animátorok biztosítják.
Sándor István magyar szalézi vértanú
A kiállítás külön részben emlékezik meg kommunisták által 1953. június 8-án kivégzett Sándor István szalézi szerzetesről, bemutatva a diktatúra egyházüldözésének és a szerzetesrendek feloszlatásának szomorú időszakát. A 39 évesen ártatlanul kivégzett örökfogadalmas szerzetes életútja a hit iránti hűség, a fiatalok melletti kitartás és elkötelezettség örök példája. A budapesti Clarisseum nevű szalézi intézetben nevelte a fiúkat. Amikor a többi katolikus intézethez hasonlóan a kommunista hatalom feloszlatta a Clarisseumot is, az ide járó árva és munkás fiatalokból megbízható kádereket és ávósokat (hivatalosan: Államvédelmi Hatóság) akart nevelni. Sándor István fiai közül Zana Albertet és másokat is besoroztak az ávóhoz. A kapcsolat azonban megmaradt lelki vezetőjükkel, Sándor István testvérrel. Minden nagy árat fizettek ezért. Zana Albertet, Farkas Ferencet és Sándort Istvánt a magyar demokrácia ellen való összeesküvés hamis vádjával 1953. június 8-án felakasztották. Ádám László szalézi tartományfőnök atya 15 év börtönt kapott ugyanekkor. Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én kezdte meg Sándor István boldoggá avatási aktáinak összeállítását. Boldoggá avatására 2013. október 19-én kerül sor Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren.