Még politikai ellenfelei is csak elismerően szólnak róla.
Díszpolgári cím adományozásával ismerte el Sárvár város önkormányzata Dénes Tibor leköszönt polgármester tizenhat éven át végzett városvezetői tevékenységét. Még politikai ellenfelei is csak elismerően szólnak róla, hiszen a fejlődés, a számok és tények mindennél jobban igazolják rátermettségét, hozzáértését és a város iránti elkötelezettségét. A leköszönt, ám napjait ma is irigylésre méltó aktivitással élő városvezetővel beszélgettünk.
- Mi vitte rá, hogy közéleti szerepet vállaljon? Hogy került a politikába?
- Sárvár-rábasömjéni születésű vagyok. Több száz éve él itt a famíliám. Az állatorvosi diplomámat 1960-ban szereztem. Ezt követően a környéken, majd elég hosszú ideig sárvári székhellyel dolgoztam mint állatorvos, így a mezőgazdaságból, állattenyésztésből élők körében mozogtam, problémáikat jól ismertem. Az úgynevezett rendszerváltás hajnalán állatorvosi munkám során hallottam arról, hogy bemutatkozó gyűlést tart Sárváron a Független Kisgazdapárt. Én is elmentem a fórumra, hozzá is szóltam, rövidesen beszerveztek, két hónap múlva már mint kisgazda országgyűlési képviselőjelölt vettem részt a választásokon a 4-es számú sárvári választókerületben. A harmadik helyen végeztem. Előtte politikával nem nagyon foglalkoztam. A rendszerváltás idején már ingott a mezőgazdaság helyzete. Megismerkedtem a politikával, a kisgazda párt hihetetlen belső harcaival. Minden irányból mindenki főnök akart lenni. Ilyen környezetben nagyon könnyen lehet politikai rutinra szert tenni, ha valakinek van hozzá affinitása.
- Nem lett Önből parlamenti képviselő, viszont az önkormányzatba bekerült, sőt szinte azonnal magához ragadta a város irányítását...
- Ősszel jöttek az önkormányzati választások, helyben akkor már a kisgazdák elnöke voltam. Bejutottam a képviselőtestületbe. Polgármestert kívülről választottunk a volt tanácselnök személyében. Többen támogattak volna, de úgy éreztem, előbb gyakorlatot kell szereznem a közigazgatásban, és az igazat megvallva az állatorvosi jövedelemhez képest a polgármesteri sem volt túlságosan csábító. A polgármesteri ciklus harmadik évében az akkori polgármester betegsége miatt valójában én vezettem az önkormányzat munkáját.
Dénes Tibor a fürdő új részlegének alapkőletételénél (2009)
- Négy év múlva szinte magától értetődött polgármesterré választása, sőt a politikában szinte egyedülállóan széles támogatói kört sikerült felsorakoztatnia.
- Az 1994-es önkormányzati választás már lényegesen különbözött az előzőtől. Az országgyűlési választásokat az MSZP nyerte meg, a Horn-kormány került hatalomra. Arról az oldalról, ahol én álltam, eredendően ellenzéki pozícióból kellett indulni. Elég sokan ambicionáltak, támogatott az FKGP, a KDNP, az MDF, hallgatólagosan még az SZDSZ is, valamint egy sor társadalmi szervezet, végül hat jelölőszervezet neve volt feltüntetve mellettem a szavazólapokon. De talán nem is ez volt a döntő, hanem az az egy év, amíg helyettesítettem. Már akkoriban két lényeges harcot vállaltam fel. Az egyik ezek közül a telefon. Sárváron akkor még kurblis telefon volt. Kommunális infrastruktúra nélkül a fejlődés elképzelhetetlen. Jött egy hosszú harc, amelyből a polgármesteri ciklusom első fél évében kiépült a modern telefonhálózat Sárváron, ami az egyik alapja lett a többi fejlesztésnek. Elég annyi, hogy az akkori legnagyobb szolgáltató, a MATÁV nem volt hajlandó kiépíteni a hálózatot, ezért a monopóliumot megtörve a Rába Com nevű céggel szerződtünk le.
A másik harcot a sárvári állati fehérje-feldolgozó vállalat, az ATEV ellen indítottam. Ez az üzem ugyanis komoly mértékben a város gyógy-idegenforgalmi fejlesztésének az útjában állt. Ha valaki akkoriban Sárvár felé közelített éjszaka, nem kellett a táblát fürkésznie, szagról tudhatta, hová érkezett. Tíz év után sikerült felszámolni az üzemet, amit az összes nehézsége ellenére jelentős sikerként éltem meg. A sárvári lakosság tehát tapasztalhatta, hogy nemcsak az állatorvosi szakmámhoz értek, de közösségi célokért is eredményesen tudok küzdeni. Ennek tudható be, hogy a polgármester választást 50 százalékos támogatottsággal nyertem meg hat jelölt közül. Egyedül kaptam annyi szavazatot, mint a másik öt jelölt együttvéve. A választást követően lett egy nem túl erős képviselőtestületi többségem is. Ha a polgármester elég ügyes, ilyen helyzetben már lehetett dolgozni. Ma már más a helyzet, a frontvonalak jobban lemerevedtek. Szükség van a nagy többségre, a politikai ellenfelek még helyi ügyekben is alig-alig meggyőzhetők.
Amit a fejlesztésekhez hozzátehetett, az a "józan paraszti ész volt"
Dénes Tibor felidézte, hogy első polgármesteri ciklusában, mivel elsősorban a gazdaság területén mozgott otthonosan - reálgimnáziumba járt, az állatorvosira szinte csak véletlenül került -, azonnal nekilátott a helyi gazdaság rendbetételének. Súlyos gondok voltak, a munkanélküliség magasan tíz százalék fölött volt. Szavai szerint dögledezett a vagongyár, a többi sárvári üzem is leépített.
Dénes Tibor nyilatkozik a sárvári elkerülőút átadásánál
Jött az első tárgyaló fél, amiből később az ipari park lett. Szerintem az elődöm túl sokat tépelődő volt. A gazdaságban sok esetben szükség van a gyors és határozott döntésekre. Lehet persze hibázni is, de nyerni csak így lehet - jegyezte meg.
- Elindult a Proverta szerszámkészítő üzeme. Beleden volt az üzemük, de itt laktak Sárváron a négycsillagos szállodában. A tulajdonosuk szólt a portásnak, hogy szeretne beszélni a polgármesterrel. Mondtam a portásnak, hogy fél óra múlva jöhet. Meg is egyeztünk hamar. Már az első év eredményes volt, a munkanélküliség rohamosan csökkenni kezdett, ami a lakosság számára jelentős megnyugvást hozott. Én viszont már akkor kiszámítottam azt is, hogy ebből mennyi adóbevétel lesz. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások három év adómentességet kaptak. Két év után, 1996-ban az adóbevételekre számítva elkezdtem tervezni a másik területet, az idegenforgalom fejlesztését. Tisztában voltam vele ugyanis, hogy az iparhoz mi csak az olcsó munkaerőt adjuk - sajnos nagyjából ma is ez a helyzet -, ellenben ahol természeti kincsünk is van, az a gyógy idegenforgalom lehet - mutatott rá Dénes Tibor.
Mint magyarázta, Sárvárnak két gyógyvize van, ott kellene valamit kezdeni. Ennek a célnak rendelték alá és írták át többször a város rendezési tervét.
- Iparból is csak tiszta ipart hoztunk be, az elektronikai ipar és a gépgyártás betelepítését szorgalmaztuk. A cukorgyárat felszámolták. Minden kárból fel kell ismerni a lehetőséget. A cukorgyár bezárása fájt, de ma már azt mondom, előnyt kovácsoltunk belőle. A déli városrész gyakorlatilag teljesen iparmentes terület lett az ártéren lévő 300 hektáros erdőterületével - mondta. - Amit én a fejlesztésekhez hozzá tudtam tenni, az a józan paraszti ész volt. Az első ciklus annyira sikeres lett, hogy nem volt kérdés az újraválasztásom, ami azután háromszor megismétlődött. 2010-ben saját elhatározásomból nem indultam, hiszen betöltöttem a 74. évemet. Az első ciklusban megalapoztunk, megteremtettük azokat a pénzforrásokat amelyekkel lehetett gazdálkodni. Ez szükséges volt a különböző állami, majd európai uniós pályázati lehetőségek kiaknázásához. Folyamatában öt éven át épült, bővült az ipari park, amely országos elismertséget kapott, és ma már olyan vállalkozás a meghatározója, mint a Flextronics. Az első magántőkéből létrejött és igazán működőképes ipari park volt az országban. Befektetők cserélődtek, voltak itt hollandok, voltak távol-keletiek, amerikaiak is. Négyezer embert foglalkoztatott a csúcson. Kandallóüzem is épült. Stabilizálódott a Sága, stabilizálódott a vagongyár. Sárvár ipara megerősödött, színesebbé vált. A gyógyhelynek szánt déli városrészbe viszont nem engedtük be az ipart. A rendezési terv nagyon lényeges eszköz az önkormányzatok kezében. Ha az jól meg van csinálva, évtizedekre meghatározhatja egy város fejlődését.
Többször kellett a hátrányból előnyt kovácsolni
Dénes Tibor elmondása szerint a kórház a kormányzati struktúra által diktált változások miatt átalakult rehabilitációs kórházzá, de annyi előnyt jelentett, hogy közel kétmilliárd forint támogatást beépítettek: lett egy rendkívül korszerű rehabilitációs tömb, és felújították a régi kórházat is.
- Akkor látszólag hátrányba kerültünk, amiből aztán előnyt sikerült kovácsolnunk. Az idegenforgalmi fejlesztés hozta a legnagyobb eredményt és hírnevet Sárvárnak, de ebben már jó egy évtizedes munka volt, mielőtt bármit lehetett is volna látni belőle. Az infrastruktúra fejlesztése, a telefon, a csatornázás, a gázhálózat és a város úthálózatának fejlesztése mindezt megelőzte, vagy éppen párhuzamosan zajlott.
Tudatosan törekedtem arra, hogy azok az elemek, amelyek a gazdaság fejlesztésének irányításához kellenek, maradjanak a város tulajdonában. Víz- és csatornamű a vízbázissal együtt is száz százalékban a város tulajdonában maradt. A városnak jelentős hitelállománya van kötvények formájában, de ezt a pénzt mi mind a gazdaságba fektettük be, tételesen egyetlen területre, az idegenforgalomra. Kilencven százalékban a gyógyfürdőre, ahol kiegészült egyszer kétmilliárd forinttal a Széchenyi Tervből, utána kiegészült az elmúlt kormány alatt közel egymilliárd forinttal. Összességében 8 milliárd forintot költöttünk fürdőfejlesztésre. Ez is száz százalékig a város tulajdona. A fürdő teljes biztonsággal tudja törleszteni a hiteleket, a víz pedig több száz évre elegendő. Szállodát és kempinget is építettünk, de ehhez már csatlakozott a magántőke. Két négy- és egy ötcsillagos szálloda van a városban, és több kisebb szálloda és panzió is. Az idegenforgalom eredményességét a kereskedelmi vendégéjszakák száma határozza meg, és ez Sárváron tizenötszörösére emelkedett. A 400 ezret is meghaladtuk a kereskedelmi vendégéjszakák tekintetében és ez - Budapestet is beleértve - országosan a 10. helyet jelenti a 15 ezer 500 lakosú Sárvárnak. A város saját pénzforrásait felhasználva, hiteleket is bevonva kialakítottunk egy belső körgyűrűt. A várost elkerülő út megépítése azonban sokáig váratott magára. A település lakói az áthaladó kamionforgalomtól sokat szenvedtek. Jelentős állami támogatás volt a város számára, hogy megépült a 84-es út Sárvárt elkerülő szakasza, amely a 88-as elkerülő út megépítésével vált teljessé.
- Hogy fogadta a díszpolgári címet? Ennél nagyobb elismerést egy városvezető aligha kaphat szűkebb pátriájától...
- Ezért a címért - úgy érzem - megdolgoztam. Az új képviselőtestület pártállástól függetlenül megszavazta, és a sárváriaktól azóta érkező visszajelzések is azt igazolják, hogy valószínűleg méltónak találnak rá. A legnagyobb eredményemnek mégis azt tartom, hogy a legutóbbi években már nem úgy tekintettek rám, mint párthoz tartozó politikusra, noha köztudomású rólam, hogy a Fidesz soraiba tartozom. Igyekeztem a rám bízott munkát fölösleges pártharcoktól mentesen elvégezni, úgy érzem, ez sikerült, és ez Sárvárnak is hasznára vált.
Csala Péter (MTI)