1995-ben amikor a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megjelentette az első borvidéki katalógust, majd kidolgozásra került a borvidék marketing program s a stratégia számos projekt megvalósult ami egyaránt szolgálta a termelők s a fogyasztók érdekeit.
1995-ben, amikor a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megjelentette az első borvidéki katalógust, majd kidolgozásra került a borvidék marketing program s a stratégia számos projekt megvalósult, ami egyaránt szolgálta a termelők és a fogyasztók érdekeit.
Egy fontos kérdésben azonban nem lépett máig a borvidék, mégpedig a politikai lobbi kérdésében, amelyben más borvidékek jóval megelőztek minket.
Sajnos a gazdák s a képviselők között nincs szoros kapcsolat, így a képviselők nincsenek tisztában a gazdák problémáival, a gazdák meg nem tudnak részt venni a helyi döntések előkészítésében.
Igaz, Dr. Simon alpolgármester révén a közeli múltban megindult egy közeledési folyamat. Együttműködési megállapodást kötnek a hegyközségek az önkormányzattal. A megállapodás tartalmát már izgalommal várják a gazdák. Nagy kár, hogy csak a választási ciklus végén kerül erre sor, és mint tudjuk, a puding próbája az evés, majd kiderül, mi is valósul meg a megállapodásból.
A jelenlegi hatalom birtokosai a kis adók eltörléséről beszélnek. Nem kellene megvizsgálni az országban egyik legmagasabb pinceadó kérdését Sopronban? (740 Ft/négyzetméter)
Nem kellene létrehozni a borászati albizottságot, amelyben a gazdák és a politikusok ellentételezés nélkül dolgoznának?
Nem kellene félévente meghallgatni a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnökét a testületi ülésen az eseményekről s az elvégzett munkáról?
Nem kellene Budapesten lobbizni a borvidék fejlesztése és népszerűsítése érdekében, ahogy ezt az Egri borvidék teszi?
Nem kellene egy Soproni Borvidéki Kerekasztal, ahol a termelők a politikusok,az ipartestület, a kamara s a civil szervezetek egyeztetnének a borvidék kérdéseiben?
Nem kellene megvizsgálni a termőterület útjainak és vízelvezetőinek áldatlan állapotát?
Nem kellene teljes politikai konszenzus, hisz a borvidék gazdaságfejlesztéséről van szó?
Nem kellene nagyobb kohézió, összefogás a borvidéki települések önkormányzatai között, hisz 13 településről és 1880 hektár szőlő sorsáról van szó, amely Sopronban a környéken és Kőszegi körzet néven Vas megyében terül el.
Véleményem szerint a termelőknek sokkal erősebb lobbitevékenységet kell a jövőben kifejteni az októberben felálló új képviselő-testület irányában, sokkal erősebb és eredményesebb kommunikációra van szükség, mert különben nem vehetjük fel a versenyt az előttünk járó borvidékekkel, s ez hamarosan visszaüthet a borok értékesítésében.
Hiába van Sopronban jó bormarketing, ha a borvidék fejlesztését nem támogatják a képviselők az igen gomb lenyomásával, megrekedünk egy szinten, s nem lépünk tovább, pedig közismert, hogy az EU-ban túltermelési válság van, támogatják az ültetvények kivágását, tehát a napnál is világosabb, hogy a jövőben csak magunkra, az eszünkre s a két kezünkre számíthatunk.
Keglovich István
okleveles agrármérnök