A szélenergia a gyakorlatban: otthoni használatra alig-alig alkalmas

2013.08.30. 20:45

Ha autózunk Győr megyében vagy Ausztriában, a tájat gyakran tarkítják hatalmas szélparkok.  A turbinák elegánsan, csendben, fenségesen pörögnek a síkon, és ilyenkor nekünk az jut eszünkbe, hogy a szélnél bizonyára nincs olcsóbb és tisztább energia. Nos, ez részben igaz, de a helyzet ennél árnyaltabb.

Szélturbina, szélenergia



Történet

A szélenergia befogása nem új ötlet. A vitorlás hajókat már évezredekkel ezelőtt használtak őseink, a szélmalmok különböző típusai is vígan pörögtek az ókorban: segítségükkel gabonát őröltek vagy éppen vizet szivattyúztak

A szél elektromos energiává alakítása sem annyira új, mint aminek gondoljuk: egy skót professzor, James Blyth már 1887-ben vitorlás turbinát épített a kertjében, a megtermelt árammal akkumulátorokat töltött fel, melyek a ház világítását biztosították. Példáját aztán sokan követték.

Fontos mérföldkőnek számít 1975.  Ekkor – az olajárrobbanásra reagálva - indította el az USA, illetve a NASA a szélpark programját.  13 szélturbinát építettek, és az ebből nyert tanulságok kövezték ki az utat fejlődéshez. Azóta a turbinák mérete és teljesítménye megsokszorozódott, és egyre több ország lát bennük fantáziát.

Szélturbina, szélenergia


Az utóbbi években rohamtempóban növekszik a szélenergia előállítása, de az elektromos áram felhasználásának még így is csak kb. 3 százalékát adja. Igaz, nagy eltérések vannak az országok között. Dániában ezt szám már 25 százalék körül van, és akadnak olyan német vagy spanyol tartományok, ahol az arány még ennél is sokkal magasabb.

Magyarország nem a szél hazája

A 2011-es adatok szerint Magyarországon a szélenergia részesedése mindössze 1,7 százalék volt, ami messze elmarad az EU 6,3 százalékos átlagától. Mielőtt messzemenő konzekvenciát vonnánk le ebből, vegyünk figyelembe néhány dolgot. 

Például azt, hogy Magyarország szélenergia szempontjából nem számít kedvező helynek.  Ha ránézünk a Kárpát-medencét övező nagy hegyekre, mindjárt értjük az okát. A szakemberek szerint a szél ott hasznosítható jól, ahol legalább 7 m/s körül van a szél átlagos sebessége. Ilyen helyekből kevés van nálunk, nem véletlen, hogy a szélparkok zömét miért az ország észak-nyugati szegletébe építik.

Ha ehhez még hozzáadjuk a technológia viszonylagos drágaságát és a szél bizonytalansági tényezőit, akkor már közel sem tűnik olyan vonzónak egy kert végi szélturbina felállítása.

Mielőtt nagyon beleéljük magunkat egy, a kertünk végében surrogó szélkerékbe, ami majd vidáman megtermeli a háztartási energiánkat, mindenképpen beszéljünk egy komoly szakértővel. Mi is azt tettük.

Bizonytalanul megtérülő beruházás

„A szélenergia kereskedelmi felhasználásának számos olyan aspektusa van, ami miatt érdemes lehet belevágni akár több száz millió forintos beruházásba is, de lakossági szinten szinte mindenkinek azt javasoljuk, hogy más alternatív megoldásokban gondolkodjanak” – mondja Szántó Loránd, a szombathelyi Klimabest Kft. munkatársa..

„Az emberek általában szeretnék tudni, hogy a befektettet pénzük mennyi idő múlva térül meg, és lakossági szélgenerátorok esetében erre a kérdésre nagyon nehezen tudunk válaszolni. A korrektség - és a későbbi csalódás elkerülése miatt – mi az éves minimumokkal számolunk, azokkal az értékekkel, amik a legrosszabb szeles években fordulnak elő. Ez viszont 25-30 éves megtérülést jelent, amit csak a legelszántabbak tudják bevállalni” – fűzi hozzá a szakember, hozzátéve, hogy az otthoni szélgenerátoros rendszerek ára jelenleg ötmillió forint körül kezdődik.

A szélturbinával előállított áramot – a napelemekhez hasonlóan – inverterek segítségével be lehet kötni az elektromos hálózatokba, illetve működhetnek szigetszerűen is: azaz saját akkumulátorokat töltünk fel a megtermelt elektromos energiával.

Ez utóbbi megoldás elméletileg megoldhatja például egy áram nélküli présház vagy tanyaépület problémáját, de a gyakorlat azt mutatja, ebben az esetben is jobb megoldás a napelem.

„Az a gond, hogy Magyarország nem egy szeles hely. Ahhoz, hogy a turbinák elinduljanak, tapasztalatunk szerint kb. 5 m/sec erősségű szélnek kell lennie, az áramtermelés pedig 7 m/sec körül indul be. Ez a szélerősség bizonyos helyeken 50 méter magasság felett már megvan – ott építik a hatalmas szélkerekek a nyugati határszélen -, de a lakossági generátorokat általában ennél jóval alacsonyabb magasságba szereik” – mondja Szántó Loránd, aki úgy véli, minden alternatív energiás beruházás előtt célszerű nagyon alaposan tájékozódni. Sok esetben ugyanis hosszú távon a drágább bizonyul olcsóbbnak, de olyan is van – mint például a szélenergia -, amely első pillantásra rokonszenvesnek tűnik, a gyakorlat azonban már közel sem olyan vonzó.

.