A vezető tőzsdei papírok árfolyam-csökkenéssel, a forint gyengüléssel, a szakszervezetek pedig mielőbbi egyeztetést sürgetve reagáltak a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kedden ismertetett Széll Kálmán Tervre, míg a munkaadók jelezték: minden olyan intézkedést támogatnak, amellyel csökkennek a közkiadások.
A vezető tőzsdei papírok árfolyam-csökkenéssel, a forint gyengüléssel, a szakszervezetek pedig mielőbbi egyeztetést sürgetve reagáltak a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kedden ismertetett Széll Kálmán Tervre, míg a munkaadók jelezték: minden olyan intézkedést támogatnak, amellyel csökkennek a közkiadások.
A Budapesti Értéktőzsdén a Magyar Telekom kivételével minden nagyobb papír árfolyama esett. A keddi kereskedésben a gyógyszeripari részvények szereplésére a gyógyszer-támogatási rendszer tervezett módosításának bejelentése hatott, míg az OTP árfolyamát a bankadó kapcsán az befolyásolta, hogy a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a bankadó változatlan formában fennmarad, azaz a költségvetés bevételei közé a bankadót "három évre, teljes összegben érdemes beszámítani" - mondta Vaszkó Szabolcs, az Erste üzletkötője.
Ballai Zoltán, a Raiffeisen üzletkötője egyetértett azzal, hogy a tervben a konkrét lépések hiánya lefelé vitte a tőzsdei árfolyamokat.
A forint kedden kora délelőtt még 269,60-as euró jegyzésig erősödött arra a hírre, hogy a kormány strukturális átalakítási terve a piacok által vártnál magasabb költségvetési kiadáscsökkentést tartalmaz. A terv bemutatása előtt a forint ismét 271 feletti euró jegyzésre gyengült, és ezt a szintet az intézkedési terv részleteinek ismeretében is megtartotta. Délután tovább gyengült a forint, az eurót negyed ötkor 272,72 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben.
Piaci elemzők az MTI-nek azt mondták: elégedettek a Széll Kálmán Terv irányával, céljával, ugyanakkor a piac több részlet megismerését várja. Kiemelték: a kormány terveinek legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentés.
A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik - mondták el az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók. A strukturális reform program önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás.
A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a piac ennél több konkrétumra számított. A program a következő hónapokra, illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány - értékelte a szakember. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya.
A piac talán túlságosan is várakozással tekintett a strukturális reformok bejelentése elé, ezért okozott némi csalódást a viszonylag kevés konkrétum - közölte Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyetértve az államadósság csökkentésének programjával, megjegyezte, hogy bár régiós összehasonlításban magas Magyarország GDP-arányos államadóssága, az EU-n belül nem számít magasnak, és nem szabad megfeledkezni a 30 milliárd eurónál is nagyobb devizatartalékról.
Petschnig Mária Zita arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozások terhei bizonyos ágazatokban nem csökkennek, hanem kifejezetten nőnek: a bankadó például 2013-ban is több mint 180 milliárdos költséget jelent, a gyógyszerkassza lefaragása a magyar gyógyszergyárak profitját emészti - ezért zuhan például az Egis árfolyama - az elektronikus útdíj bevezetése pedig a szállítási ágazatot sújtja.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek, rokkantak - visszavezetésével a munkaerő-piacra az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva nagy csalódásnak nevezte a kormány bankadóval kapcsolatos bejelentését, és elmondta: már korábban rámutattak arra, hogy a bankadó tartós fenntartása veszélyes, mert csökkenti a bankok aktivitását, és ezzel gátolja a növekedést.
Londoni elemzők szerint a magyar kormány kedden ismertetett szerkezeti reformcsomagjának főszámai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport keddi kommentárja szerint a program számos olyan pozitív szerkezeti intézkedést tartalmaz, amelyek révén jó eséllyel bővül a foglalkoztatás, és emelkedik a potenciális gazdasági növekedési ütem. A ház szerint a csomag "fénypontja" az aktívabb munkapiaci politika. A JP Morgan elemzői szerint azonban ahhoz, hogy a potenciális növekedés ütemének emelését célzó kormányzati stratégia működjön, a feldolgozószektorban, a mezőgazdaságban és a turizmusban megvalósuló új beruházások nettó értékének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy túltegyen a bankok, a nagyobb kiskereskedelmi hálózatok, valamint az energiaipari és a távközlési cégek körében a jelentős átmeneti adók miatt valószínűsíthető beruházás-csökkentések mértékén.
A szakszervezetek azt várják a kormánytól a Széll Kálmán Terv bejelentése után, hogy a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat velük a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól - mondták egybehangzóan a kedden bejelentett intézkedésekről az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek azt mondta: mindazokat a tervezett intézkedéseket támogatják a munkaadók, amelyek révén csökkennek a közkiadások, mivel ez lehet az alapja a vállalkozói terhek csökkentésének.