Majdnem 350 műtárgyat lehet megnézni.
Mintegy 350 műtárgyat, köztük a híres nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató régészeti kiállítás nyílik két helyszínen, Szombathelyen és Pannonhalmán Szent Márton és Pannónia címmel június 3-án.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a kiállítást beharangozó budapesti sajótájékoztatón kedden úgy fogalmazott: a kiállítás műtárgyai mögött a szent mártoni lelkületet, a szegényekhez, a kiszolgáltatottakhoz és az elesettekhez megértéssel forduló magatartásformát kell keresni, amely mélyebb és igazabb emberségre, kereszténységre tanít.
A szervezők célja, hogy a tematikus szempontok alapján kettéosztott kiállítás egyik helyszínének megtekintése után a látogatók indíttatást érezzenek a másik helyszín megtekintésére is - hangsúlyozta Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere.
Hozzáfűzte: a Szent Márton-év alkalmából a megyei jogú város idén több mint 150 programmal ünnepli a későbbi tours-i püspököt, aki 1700 évvel ezelőtt itt, az egykori Savariában látta meg a napvilágot.
A kiállítás egyik legértékesebb tárgycsoportjának különlegessége, hogy éppen Pannonhalmán találták rá egy szőlőparcellában. A leletet fegyverek és lószerszámok alkotják, szimbolikus jelentőségű hatalmi jelvényeket tartalmaz. Különösen fontos az arany lemezekkel díszített íj (markolat- és íjvég), az egyszerű kétélű hosszú kard mellett az aranyos markolattal, arany rekeszekben almandin gránátokkal ékes keresztvassal és aranyos hüvelyveretekkel ellátott dísz-kard, amikhez még feltehetően arany szalaggal dísztett lovaglóostor csatlakozott.
A Pannónia történetének Szent Márton korától a népvándorlás koráig terjedő öt évszázadát felölelő tárlat hiánypótló módon mutatja be, hogy miként terjedt el és maradt fenn a kereszténység a római világ határán - mondta el Takács Imre művészettörténész, a kiállítás főkurátora, aki szerint a múzeumi szakma régi adóssága volt a pannóniai ó- és kora-keresztény kultúra művészeti értékeinek feldolgozása, hiszen a téma csaknem teljesen ismeretlen a tágabb közönség előtt.
Pannónia romanizált, keresztény vallású lakosságának egy része védtelenül maradt hátra a római adminisztráció Kr.u. 430 körüli kivonulása után, miközben a következő évszázadokban a keletről érkező, kereszténységet nem ismerő, ám katonailag jól szervezett fegyveres népek egymás után alakították ki rövidebb-hosszabb életű uralmukat a térségben. A különféle törzsek és népek végül mind átvették a keresztény vallást és kultúrát, bizonyítva ezzel, hogy csak a kultúra képes integrálni, a fegyverek és a hatalom nem - emelte ki a kiállítás fő üzenetét Takács Imre.
Előkelő germán nő ékszerei. A leletet 1955-ben, homokbányászás során találta egy répcelaki lakos. A szétdúlt női sírból származó leletegyüttes részei: késő római nyaklánc, korong alakú zárótagján Krisztus-monogrammal; ezüstből öntött, ékvésett, aranyozott állatfejes tűs ruhacsat, azaz fibula. A leletegyüttes a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban tekinthető meg.
A kiállítás a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban látható része három fő szekcióra oszlik, az elsőben olyan liturgikus és templomi tárgyak láthatóak, amelyek rámutatnak, hogy az 5. és 8. század között is fennmaradt egyfajta alacsony szintű keresztény egyházszervezet az egykori provincia területén. A második és harmadik részben olyan sírleletek, nyakban hordott keresztek és más műkincsek - köztük a Bécsben őrzött, avarkori nagyszentmiklósi kincs keresztábrázolással díszített csészéje vagy az egyik legpazarabb magyarországi késő-római leletnek számító, úgynevezett Vadászjelenetes korsó - láthatóak, amelyek szintén a kereszténység folyamatos jelenlétére utalnak a népvándorlás hullámaival érkező újabb és újabb keleti népek uralma ellenére - ismertette Takács Imre.
Az Iseum Savariensében tekinthető meg az egyik legpazarabb Magyarországon előkerült késő római lelet, a Budakalászon talált vadászjelenetes korsó, amely a híres Seuso kincs méltó párja, bár annál jóval kevésbé ismert. A korsón három jelenet ábrázol medvevadászatot, egy lovas tigrisvadászt, látjuk medve és vadkan viadalát és egy bajba jutott vadászt is, akire leopárd támad. Az oroszlánvadászat jelenetben nem a győzelmes vadász jelenik meg, csupán azt a drámai pillanatot látjuk, amikor a dühödt vadállat lovat és lovasát veszélyeztetve felbukkan a fa mögül. A leopárdvadász könnyűlovas, sztyeppei harcmodort felidéző alakja nem jellemző a klasszikus antik hagyományra, ez a képtípus a késő antik művészetbe keleti hatásra épült be.
A tárlat Szombathelyen megtekinthető része a Közép-Európa egyetlen római vallástörténettel foglalkozó kiállítóhelyén, az Iseum Savariensében kapott helyett - mondta el Csapláros Andrea, a szombathelyi városi múzeum igazgatója. Az itt kiállított műkincsek közül kiemelte a Tamásiból előkerült, első századi bronz Fortuna-szobrot, amely egykor egy arisztokrata házioltárt díszíthetett.
Ugyanitt látható egy 4. század második feléből fennmaradt hagymagombos fibula Krisztus-monogrammal, valamint egy, az alsóhetényi római erődből előkerült orrvédőlemez is szintén Krisztus-monogrammal díszítve. Mind a magyar, mind a külföldi leletanyagban valódi ritkaságnak számít a mosdósi sírleletből származó, úgynevezett Kék korsó a 4. századból.
A kiállítás egyik különlegessége, hogy számos tárgyról háromdimenziós nyomtató segítségével a látogatók által is kézbe vehető replikákat készítettek. A családok számára egy kincskereső füzetet is összeállítottak, amelyben rejtvények mellett Szent Márton Sulpicius Severus által lejegyzett tettei is megelevenednek képregény formájában.
A kiállítás szombathelyi tárlatában szerepel két különleges technikájú kép, un. Fondod’oro. Az arany aljú üvegpoharak úgy készültek, hogy a kettős aljú pohár két üveglapja közé aranylemez-képet tettek, melyeken emberalakokat, jókívánságokat jelenítettek meg. A poharak közkedvelt ajándéktárgyak voltak a korban, jelentős számban kerültek elő katakombákból, noha nem temetkezési célt szolgáltak. A már összetört pohár alját volt szokás benyomni a frissen befalazott sírüreg vakolatába, hogy a sírhelyet könnyebben fölismerjék a hozzátartozók.
Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az eseményen arról beszélt: Szent Márton vonzó példa lehet a mai kor embere számára, hiszen bár a rendkívül megosztó tours-i püspök nem jámborságával vagy csodatetteivel tűnt ki kortársai közül, de megalkuvástól mentesen, a katona keménységével kötelezte el magát döntései mellett, még ha ezek az elhatározások gyakran császárokkal vagy püspöktársaival is szembeállították.
A Szent Márton-év programjai közé illeszkedő, Pannonhalmán szeptember 30-ig, míg Szombathelyen november 30-ig nyitva tartó kiállításról részletes információ a szentmarton-pannonia.hu internetes oldalon olvasható.
Fotók és a leletek ismertetése: a kiállítás honlapja