Szivárvány-szemle, majd éjszakai vadászat a sarki fényre és a kérészek rajzására (képsorozat)

A sarki fényre a reptér széléről vadásztunk hosszasan, a szárnyas rovarokra meg a Csónakázó-tó környékén a legtöbbet. Teljesen eredménytelenül.

A héten – ahogy ezt a nyájas olvasó is tapasztalhatta – úri szeszélytől vezérelve nyitott az Alon a tudományok népszerűsítése felé. Hétfőn a mikroszoknyát, kedden pedig a Potyondi-mocsárt „fedezte fel” témaként, és járta körbe egy-egy képes szöveggel.

Ezek apropójából hagytuk el szerdán este mi is meleg otthonukat. Ám ezt megelőzően, mintegy ráhangolódásként, pár próbafotó is készült az alkony várása közben. Szerencsék volt, egy gyönyörű, majdnem kettős szivárványt is sikerült lencsevégre kapni.

A lokális expedíciónk szerény céljaként a makro- és mikrovilág egy-egy, a hírekben szereplő jelenségének a megfigyelését, lefotózását, valamint ezek közkinccsé tételét tűztük ki.

Az első hír arról szólt, hogy vasárnap a Napból óriási anyagfelhő dobódott ki, és egyenesen a Föld felé tart. Ha igaz, kedden éjjel ide is ér. A NASA előrejelzése szerint a koronakitörés anyaga geomágneses viharokat és fokozott sarkifény-tevékenységet válthat ki elsősorban az alacsonyabb földrajzi szélességeken. A tudósok a 40-50. északi szélességi fokok közötti területeken élők számára is azt ígérik, hogy megfelelő időjárás estén láthatják a „zöldes és vöröses fényfüggönyöket”. Miután kies lakhelyünk, Szombathely beleesik ebbe, ugyanis az é. sz. 47,13 fokán fekszik, az ígéret felkeltette gyarló kíváncsiságunkat.

A másik hír pedig arról szólt, hogy országosan megindult a kérészek rajzása. Brehm: Az állatok világa című forrásból tudnivaló, hogy a kérészek (ephemerida) kétéltű, szárnyas rovarok. A több száz ismert fajból nálunk 60 él. Közülük a legismertebb a tiszavirág (Palingenia longicanda Oliv.) elnevezésű. Akár több éves – vízben töltött – pete-, majd lárvaállapot után, a többszöri vedlésüket követve kelnek szárnyra. Miközben gomolyaggá sűrűsödnek a levegőben, a hímek hevesen megküzdenek egymással a nőstények kegyeiért.

Persze, a légbe való emelkedésnek nagy ára van (lásd Ikarosz tanulságos történetét): a szárnynövesztéssel elvesztik rágószervüket. Ezért a végső cél, a nász egyúttal a közeli vég bizonyossága is. Maga a párosodás a levegőben történik. A nőstény van felül, a hím alulról szembehelyezkedve, végtagjaival átkarolja a másik potrohát, és a háromszög alakú, kitines szerv ét a nőstény 8. potrohgyűrűjének mélyedésébe helyezi. Mindössze néhány pillanat ez, ami után fáradtan hanyatlanak alá mindketten.

Nos, ez volt a terv. Sajnos a több órás bolyongásunk teljes kudarccal zárult, pedig az időjárás kegyes volt hozzánk. A sarki fényre a reptér széléről vadásztunk hosszasan, a szárnyas rovarokra meg a Csónakázó-tó környékén a legtöbbet. Teljesen eredménytelenül. Útközben, ahogy jártuk a városrészeket, csodálkozva tapasztaltuk, hogy milyen sok utcában nincs közvilágítás.

A tapasztalataink úgy összegezhetők, ahogy a Napóleon Waterloonál átlőtt kalapjával kapcsolatos egykori érdeklődőé: sajnos a kalap elveszett, de a lyuk máig látható.

De a fotók szépek lettek, és tessék értékelni a szándékot is.