Ilyen lesz a családi csődvédelem

2015.05.30. 19:09

Elsőként azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthona van veszélyben.

A várhatóan szeptembertől bevezetendő törvénymódosítás mentőöv a bajba jutott adósoknak, célja a fizetőképesség helyreállítása. A változás két ütemben valósul majd meg, elsőként azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthona van veszélyben.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2009-ben Hitel-S Programot indított, ennek segítségével a bajbajutottakkal együtt keresik a kiutat a helyzetükből. Major Gábor, a Hitel-S program vezetője, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta: nem anyagi támogatást nyújtanak, hanem együtt átnézik, milyen helyzetbe került a család, milyen jogi státusza van az egyes szerződéseinek, kötelezettségeinek, meg lehet-e egyezni más fizetési ütemezésben a hitelezőkkel, követeléskezelőkkel.
 
Nyugat-Európa több országában már a 80-as évek óta létezik a magáncsőd intézménye, és a KDNP javaslatára már Magyarországon is az Országgyűlés előtt van a családi csődvédelemről szóló javaslat, amelynek fő célja az érintettek fizetőképességének helyreállítása. Az adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha a tartozás legalább kétmillió, de legfeljebb 60 millió forint.

A csődvédelem intézménye szeptemberből lépcsőzetesen léphet életbe. Elsőként azok kérhetik majd, akiknek az otthonuk van veszélyben, második ütemben, jövő ősztől pedig minden olyan magánszemély adós, aki túlzottan eladósodott és megfelel a törvényi feltételeknek.

Szakértők szerint az új jogintézmény tízezreknek nyújthat segítséget.

Mike Károly közgazdász azt mondta: a családi csődvédelem egyfajta jogot ad a szorult helyzetbe került adósoknak, könnyítést és mentesítést jelent az adósság alól. Hozzátette azonban, hogy kapcsolódik hozzá egy kötelezettség is: aki belép az eljárásba, vállalja, hogy jellemzően öt évig a vagyonát, a minimális megélhetésen felül átlátható és ellenőrzött módon az adósságai törlesztésére fordítja.

A családi csődvédelem önkéntesen lesz választható, az adós első körben önállóan tárgyalhat a hitelezőkkel egy egyezségről, ha pedig nem tud velük megállapodni, akkor a bíróság határozhat meg az adós számára egy ötéves törlesztési tervet.

Mészáros Zoltán szociológus hozzáfűzte: "Bekapcsolódik az eddig például adósságkezelést végző volt családsegítőknek a tevékenysége, az önkormányzatoknál dolgozó, szociális területeken dolgozó szociális munkásoknak például a tevékenysége. És egy sokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni, illetve kialakítani magukkal a családokkal, a háztartásokkal, hiszen segíteni kell őket, mindennapos gondjaikat enyhíteni kell, tehát nem csak egy tervet, egy szerződést kell velük összeállítani."

A családi csődvédelemről szóló javaslatról már a tavaszi ülésszakban szavazhat az Országgyűlés.

.