A szombathelyi Fő tér képekben

Szombathely ma is meglévő középkori eredetű tereinek egyike a Fő tér (régi nevén Köztársaságtér). A 13. században a városfalon kívül kialakult térség egykor vásárhely, illetve gyülekező hely lehetett. A hajdan Gyöngyös utcának nevezett öblös térség a 19. században a Szentháromság tér, majd később a Köztársaság tér nevet kapta. Nyugati része a középkori város piactere volt, itt állt a város tornya a börtönnel, valamint egy fogadalmi kápolna és a Gyöngyös utcai tó is a tűzvészek megfékezésére.

Gyorsinfó:

Név: Fő tér
Helyszín: 9700 Szombathely, Fő tér, belváros
Nyitva tartás: - 
Belépő: - 
Ennyi idő kell a megtekintéséhez: fél-egy óra

A tér ma is Szombathely központjának számít, szinte nincs olyan épülete, melyben ne kapott volna helyet legalább egy üzlet. A múlthoz hasonlóan jelenleg is itt tartják meg a különböző tematikus (pl.: húsvéti vagy karácsonyi) vásárokat, valamint a minden év augusztusában megrendezett Savaria Karnevál nagyobbik része is itt összpontosul.

Íme néhány műemlék jellegű épület és érdekesség a Fő tér múltjából:

Fő tér 7.

Az épület 1860 körül épült romantikus stílusban. Zártsorú, L alaprajzú, kapuja régen kosáríves volt, ma a kapualjhoz hasonlóan eltorzított. A mellvéd feletti keretet finom virágminta díszíti. Lépcsőházában egy Szent Flórián szobor is található.

Fő tér 8.

Kora eklektikus lakóépület, 1870 körül készült, zárt sorú, kétemeletes és L alaprajzú. A földszinten félköríves üzlet található, az ívek és a párkány által közrefogott sarkokban puttók könyökölnek hárfával vagy kőtáblával. Az emelet sem szűkölködik látványelemekben, többek között levéldíszek, monogramos medalionok és virágmintás stukkó ékesíti a házat.

Fő tér 9.

Szintén kora eklektikus stílusú, 1870 körül felhúzott, U alaprajzú kétemeletes épület. Ikerablakai, illetve az első emeleten egyenes, a második emeleten lapos háromszög oromzatos szemöldökei vannak. Az épület háromkarú lépcsővel rendelkezik, melyet szép vasrács gazdagít.

Fő tér 13.

Az épületet Szegedy János kanonok építette Hefele tervei alapján 1784-1786-ban. A háznak több tulajdonosa is volt Szegedy után, név szerint Ormosdy János, Festetich György és Batthyány Kázmér gróf, aki végül a csornai premontrei prépostságnak adta. Jelenleg az épület üzleteknek és lakásoknak ad otthont.

Fő tér 15.

Mivel a 14-es számú lakóépület a második világháború során elpusztult, a következő régi ház a 15-ös. Az eredeti építmény leégett, Szily János püspök építette újjá. Egykor itt lakott II. József, erkélyén pedig 1919-ben Kun Béla szónokolt a szombathelyiekhez.

Fő tér 24.

A ház 1880 körül épült eklektikus stílusban, mai állapota több kisebb telek és épület összevonásával alakult ki.

Fő tér 25.

Egy 1760-as években készült térkép szerint már akkor is állt, mai homlokzata azonban a klasszicista építési korszakban épült. Ebben a házban nevelkedett Márkus Emília színésznő (egy gombkötő mester leánya) is. Az ablakok között egy félköríves fülkében egy csillagkoronás földgömbön álló barokk Immaculata szobor áll.

Fő tér 26.

Mai formájában 1820 körüli, holott valószínű, hogy 1640-ben ebbe a házba költözött át az ispotály. Akkor az épület lépcsőháza, szobái és udvara még eredeti fényében csillogott. Azóta némiképp átalakult, de a mai napig értékes műemlék.

Fő tér. 29.

Egykor a Pannónia étteremnek adott otthont. A vendégfogadót Batthyány herceg építtette a 18. században. 1885-ben az akkori bérlő (Hainzmann J.) toldotta hozzá a nyugati épületrészt, melyben ma a McDonald's gyorsétterme üzemel.

Fő tér 31.

1880 körül épült eklektikus stílusban. Földszintjén erősen rusztikázott pillérek között széles, nagy, egyenes záródású üzletportálok, míg nyugati oldalán keskeny kapu található. Az első és második emelet is díszítésekben gazdag.

Fő tér 32.

1870 körül épült, késő romantikus stílusú egyemeletes lakóépület. Kapualja a keleti oldalon van, párkánya virágdíszes, kapualja festett, földszintje pedig boltozott.

A Szentháromság szobor:

A Szentháromság-szobor háromalakos szoborcsoportja, aranyozott kereszttel, aranyozott almával és jogarral, középen sugárkoszorús galambbal egy lombdíszes fejezetű oszlopon magasodik az ég felé. Története 1714-ig nyúlik vissza, ekkor állították ugyanis az 1711-es pestisjárvány áldozatainak. Ez az emlékoszlop 1716-ben, egy tűzvész következtében megsemmisült, de a város 1869-ben közadakozásból egy új, a ma is látható neoromantikus stílusú emlékművet készíttetett Hudetz János szobrászművésszel. Felállítása óta többször is áthelyezték, míg végül visszakerült eredeti helyére.

Holokauszt emlékmű:

Az emlékművet 2014 júliusában adták át a holokauszt 70. évfordulója alkalmából. A köztéri műalkotás az egykori szombathelyi gettó bejáratánál található a Városháza szomszédságában. Az emlékművet, amely egy lelakatolt faajtóra akasztott magányos gyermekkabátot ábrázol, Veres Gábor helyi szobrászművész készítette fából és bronzból.

Várostorony:

A szombathelyi várostoronyról több leírás és ábrázolás is fennmaradt, így tudjuk, hogy sisakján az 1700-as években Szent Márton festett képe, majd a XIX. század elején bádogból készített alakja volt látható. A torony 1817-ben leégett, felújítását mintegy két évtizedig halogatták, végül 1837-ben lebontották. A régi várostorony a Fő téren, a Szentháromság szobor közelében állt. Helyét ma mozaikként kirakott városcímer és felirat jelzi: „Itt állt a Várostorony az 1817-es tűzvészig.” A mozaik 81 x 81 darab, különböző színű gránit kőből készült, célja a feltételezett várostorony grafikai bemutatása.

Császárkő:

Szombathely felújított Fő terén áll a napóraként is funkcionáló 2 méter átmérőjű Császárkő. A gránitkő a bronz plakettjeivel emlékezik meg azokról a császárokról, akik az ókori Savaria idején kormányozták a Római birodalmat. Emléket állít Claudius, Domitianus, Trajanus, Septimius Severus, Diocletianus és I. Constantinus császároknak. A Császárkő Blaskó János szobrászművész és Csinger Péter kőfaragó alkotása, melyet 2007. augusztusában avattak fel.

Forrás: C. Harrach Erzsébet, Kiss Gyula: Vasi műemlékek