Esélyes-e Szombathely az Európa Kulturális Fővárosa címre?

2016.01.30. 10:51

Már most erős a mezőny: Veszprém, Debrecen és Tokaj is ringbe szállt.

Veszprém és Debrecen után pénteken Tokaj is bejelentette, hogy pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Így immár három vetélytársa van Szombathelynek.

Magyar település lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2023-ban, a cím elnyerésére már idén lehet pályázni - jelentette be az MTI tudósítása szerint az emberi erőforrások minisztere a közelmúltban Pécsen, amely 2010-ben viselte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a nyílt pályázaton bármely magyar város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány "még csak ajánlás" szintjén sem szólhat bele.

A miniszter a hosszú távú stratégiakészítést, az európai dimenzió kiemelését, a kulturális és művészeti tartalmat, annak megvalósítási képességét és a hatékony irányítást emelte ki azon szempontok közül, amelyek alapján a nemzetközi bírálóbizottság kiválasztja majd a nyertes magyar várost.

Szombathely is versenybe száll a címért, ezt Puskás Tivadar polgármester jelentette be a magyar kultúra napi díjátadó gálán. Több információ sem akkor, sem azóta nem hangzott el ezzel kapcsolatban, a híradások szerint pedig a vasi megyeszékhely egyelőre hivatalosan nem jelezte indulási szándékát.

A vetélytárs városok közül kettő viszont már kiterítette a kártyáit, a helyi polgármesterek részletezték, miért tartják esélyesnek településüket, a harmadik, Veszprém pedig szintén csepegtetett információkat. Mi ezeket az "érveket" gyűjtöttük össze.

Esélyes-e Szombathely az Európa kulturális fővárosa címre?

Egy erős szombathelyi brand, a Savaria karnevál


Veszprém

2016-ban Iszkaszentgyörgy és Veszprém közösen birtokolja a Finnugor Kulturális Főváros címet. Ez a város honlapja szerint főpróba az Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz. Veszprém négy évtizedes észt és finn kapcsolatokkal rendelkezik.


Debrecen

Az MTI január 22-ei tudósítában olvasható: Papp László polgármester felidézte, Debrecen 2004-ben kandidált a 2010. évi cím elnyerésére, de akkor Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa.

A város azóta az akkori pályázatban szereplő több kulturális fejlesztést megvalósított: elkészült a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Kölcsey Központ, és megújult a nagyerdei szabadtéri színpad - sorolta polgármester, aki szerint a város elérhetősége is javult: ma már Európa számos nagyvárosával van légi összeköttetése.

Papp László szerint Debrecennek vannak kulturális tervei és ambíciói, ami megalapozza a mostani kandidálást. A Modern városok program keretében megkapják azokat a forrásokat, amelyekből megújul a Csokonai Színház épülete, és elvi megállapodást kötöttek a kormánnyal, hogy a szerkezetkész állapotban lévő Latinovits Színház befejezését a magyar-román határon átnyúló alapokból támogatják.


Tokaj

A település a gazdag kulturális-történelmi öröksége és hagyományai miatt esélyes lesz ezen a pályázaton - ezt Mengyi Roland, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője mondta pénteki sajtótájékoztatóján.

Az MTI híradásából az is kiderül, hogy a képviselő úgy fogalmazott: Tokaj és a Hegyalja jelenleg Európa kulturális kapuja keleti irányból, évszázadokkal ezelőtt pedig fekvése miatt a szellemi-kulturális kapocs szerepét töltötte be.

Szavai szerint Tokaj neve Szentpétervártól Párizsig mindenhol egy "hívószó", világhíre pedig alkalmas arra, hogy "senki meg ne kérdezze, miért gondoljuk azt, hogy eséllyel indulhatunk ezen a pályázaton." Mengyi Roland leszögezte, ugyan ekkora lélekszámmal város még nem pályázott ezen a kiíráson, mégis Tokaj - a hozzá tartozó huszonhét hegyaljai településsel együtt - alkalmas lesz egy ekkora esemény megrendezésére.

Nem volt még olyan EKF-re pályázó város, amely egyszerre lett volna hagyományokban, kulturális és szellemi értékekben gazdag, világörökségi területen lévő város, mint Tokaj, ez lehet a település ereje és esélye ezen a pályázaton - mondta.

Posta György, a 4300 lakosú település polgármestere elmondta, az elmúlt tíz évben több mint hárommilliárd forintot fordítottak településen a kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Megépült a kulturális és konferencia központ, mellette zöldmezős beruházásként a Paulay Ede Színház, elkészült a bormúzeum és a 2500 ember befogadására képes szabadtéri Tokaji Fesztiválkatlan.

A Tokaji Írótábor gyűjti össze évről évre Magyarország íróit és irodalmárjait, a város jelentős helyszíne a Zempléni Fesztiválnak és a Tokaji Borfesztiválnak, valamint harmadik éve rendezik itt meg a rangos komolyzenei mesterkurzust, a Crescendo Nyári Akadémiát is - sorolta a jelentősebb helyi programokat városvezető. Posta György elmondta, a pályázat elnyerése esetén több beruházás indulna el: "láthatóvá tennék" a tokaji várat, mellette kultúrparkot alakítanának ki, a Hegyalja legrégebbi borospincéjét, a Rákóczi-pincét kulturális központtá fejlesztenék, valamint hasznosítanák az 1400-as években épített, a város szívében található pálos kolostort is.


Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben általában két országnak és városnak ítélik oda. Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a lengyelországi Wroclaw mellett a spanyolországi San Sebastián viseli a címet. 

Magyarország eddig egyszer nyert: Pécs 2010-ben kapta meg a rangos kulturális elismerést. A 2023-as cím elnyerésére a hazai városok közül eddig Debrecen, Veszprém és Tokaj jelezte pályázási szándékát.

.