De mi az a falkutatás és miért van rá szükség?
Van néhány olyan épülete a szombathelyi belvárosnak, amely – hogy finoman fogalmazzunk – nem méltó egy megyeszékhelyhez.
Lapunk másfél évvel ezelőtt összegyűjtött párat közülük: a Nagyszálló, az MMIK, az SZTK és a Március 15. tér mellett a Smidt Múzeum is a listánkra került.
Tavalyi cikkünkben írtuk:
„Aki vitt már gyerekeket a Smidt Múzeumba, az tudja, az intézmény a város talán leginkább látogatóbarát múzeuma, amely olyan gyűjteménnyel rendelkezik, melyre tényleg emlékeznek családok. A múzeum belülről rendben is van, külseje viszont teljesen méltatlan és szégyellnivaló. Nem hisszük el, hogy a városnak (a megyének, a kormányhivatalnak, a minisztériumnak, az UNESCO-nak) nincs pénze festékre és néhány négyzetméternyi zsákos alapvakolatra.”
Így nem véletlen, hogy örültünk, amikor szerdán reggel megláttuk, hogy a munkások nem csak lezárták a gyalogos forgalom elől a múzeum melletti járdaszakaszt, hanem egyikük egy állványon állva bontja a vakolatot.
Azt gondoltuk, elkezdődött végre az épület felújítása.
Felhívtuk Tanai Ibolyát, a Savaria múzeum kommunikációs munkatársát, hogy a részletekről érdeklődjünk. Kiderült, nem felújításról, hanem falkutatásról van szó.
Erre azért van szükség, mert (gondolták volna?) a szakemberek nagyon keveset tudnak a múzeum épületének történetéről.
A kutatást Nemes András, soproni művészettörténész vezeti.
Mi az a falkutatás?
Az építmény – épület – falazatát, egyéb szerkezetét érintő olyan roncsolásos kutatási tevékenység, amely az építés történetére mutató adatokat az objektumból, mint dokumentumból nyeri. Cél a különféle építési periódusok, az épület történetében bekövetkezett változtatások, elfalazott, elrejtett értékek feltárása.
Jellegzetes tevékenységek: A kutatás érintheti a fal felületeinek vizsgálatát, de gyakran a falazat struktúrájának, a falszövet vizsgálatára irányul. A módszer legtöbbször feltárás, kibontás. Mivel a falkutatás roncsolásos jellegű, legszükségesebb pusztítással kell a várható eredményt megcélozni. A célirányos falkutatás ésszerűen előzetes szondázásos kutatással tervezhető. Nagymértékben segíti a szondázó helyek tervezését az épület alakhű, részletes építészeti felmérési rajzdokumentációja (szemléletesen pl. falvastagságok elvágólagos változása, vagy falvonulat törése, födém szerkezeti váltása árulkodik a végbement átalakítások, hozzáépítések mivoltáról).
(Forrás: Örökségvédelmi fogalomtár)
A munka nem csupán az építményt érinti, a szakemberek levéltárban is kutakodnak, ahol a Smidt Múzeum történetével kapcsolatos dokumentumokat, információkat keresik.
A falkutatást csak az épület falainak külsején végzik, ezért az a múzeum nyitva tartását nem befolyásolja.
Annyi azonban biztos, hogy az épület a kutatás befejezése után nem csúfoskodik sokáig félig-meddig megbontott állapotban a belváros közepén. Valószínűsítjuk, hogy a közeljövőben felújítják a múzeumot.
Fotó: Kánya Dóra