Hirdetés

Szombathely nagy történelmi múltra visszatekintő város, így hát nem meglepő, hogy számos különleges historikus emléket rejt magában. Itt található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető. Ez a hely tulajdonképpen egy szabadtéri múzeum is egyben, hiszen itt nyugszanak azok a tisztségviselők, politikusok, ipari vállalkozók, akik Szombathelyt a "Nyugat Királynőjé"-vé tették.

Gyorsinfó:
 
Név: Szent Márton úti temető
Cím: 9700, Szombathely, Szent Márton u. 40.
Belépő: nincs
Nyitva tartás:
nyári időszakban, március 1 – november 10-ig; 6-20 óráig
téli időszakban, november 11 – február 28-ig; 7-18 óráig
Parkolási lehetőség: közvetlenül a temető előtt, 100 forint / óra
Ennyi idő kell a megtekintéséhez: 1,5-2 óra

A temető előtt található Mária-szobor a szombathelyi Hudetz műhely munkája.

Raffensperger Ignác – a Fő téri Szentháromság-szobor fővállalkozója – által faragott síremlék, amelyet Franz Nikisch számára készített. A neobarokk stílusú sír feltehetőleg az 1860-as években készült.

Ez a sirató nőalakot ábrázoló szobor sok darabban volt még a 2000-es évek elején. Módy Péter veresegyházi szobrászművész restaurálta 2003-2004 táján, így vált ez Szombathely egyik legszebb sírkövévé. A stílusjegyek alapján 1830-50-es évekből származik.

A Tempel és Horváth család német nyelvű síremléke. A tetején valaha egy madárfigura volt, valószínűleg sas, amely Szent János evangélistára utalhat. Ez alatt Máriát és a keresztre feszített Jézust láthatjuk. Az alsó rész domborműve kevésbé kivehető, de lehetséges, hogy egy delfinen lovagló puttót ábrázol. A jelenetet a készítő valószínűleg egy metszetről faragta át. A temető régebbi síremlékei közé tartozik, mivel 1810-es években készült.

Feltehetően az 1800-as évek elején készült német feliratú síremlék. Különlegességét az adja, hogy a temetőben található sírkövek közül ezen figyelhető meg a legtöbb halálszimbólum: homokóra, koponya, isteni bárány feltámadási zászlóval, isten szeme, szomorúfűz egy urnával. Könnyen lehet, hogy a keszthelyi Festetics-kastény mesterei közül készítette valaki.

Buttá József műkertész kora modern stílusú sírja, amely Bozzay Ödön munkája.

Bozzay Ödön szobrászművész saját sírja.

Balra: Bedy Zsuzsannának a családi nyughelye. A neoromán stílus jegyeit mutatja. Minden bizonnyal az 1860-’70-es évek tájáról való.
Középen: Vincenz Mayer sírja. Neogótikus síremlék, amelyhez valószínűleg egy német vagy osztrák kőfaragó könyvből vette a mester az ötletet. Nagy valószínűséggel az 1800-as évek közepén készült.
Jobbra: Korongdíszes, copf stílusban készült, német nyelvű sírkő. Egyiptomi obeliszket mintáz, amely az egész 19. században nagyon népszerű sírkőtípus volt.

A Kálvária-szobor a 2004-es restaurálás folytán nyerte el mai alakját. Késő barokk sírkő, amely alighanem keszthelyi mester munkája. Eredeti feszülete ismeretlen helyen, ma a Hudetz műhely 19. század végén faragott, kvalitásos munkája helyettesíti.

A Kálvária-szobor mögött kiásott és felállított oszloplábazatról még ma sem tudják pontosan, hogy honnan származik, de Torjay Valter művészettörténész szerint a korábban itt álló Szent Márton kútnak az egyik töredéke lehet.

A temető legnagyobb mauzóleuma, a Hübner családé. Hübner János építkezési vállalkozó, 1848-as nemzetőr volt, aki bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Hübner János nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.

A Vizmathy család gyermekeinek síremléke, amely Merkly Ferenc szobrászművész munkája. Itt nyugszanak annak a Vizmathy Gézának a gyermekei, aki Éhen kor Szombathelyének egyik legértékesebb tagja volt. A síkövön fia, Vizmathy Zoltán látható, aki gyermekként halt meg agyhártyagyulladásban, de ezen a helyen nyugszik testvére Piroska is, aki csecsemőként halt meg.

Műkő síremlék, mely az 1920-’30- as években készülhetett. Merkly Ferenc szobrászművész kézjegyeit viseli.

Mintha egy dimenziókapu lenne a temetőben. Átlépve rajta, egy teljesen más világ tárul a látogató szeme elé.

Sokan nem is tudják, hogy a temetőnek van hátsó része és az milyen emlékeket rejt magában. Itt találhatóak a Kerner és az Eredics család mauzóleuma, de például itt temették el Weöres Sándor édesanyját is, akinek nyughelye ma már a híres magyar költő szülőháza mellett található Csöngén.

A temető az első századtól egészen 1977-ig működött. Úgy tűnik az emberekben még ma is él az a vágy – hogyha másként nem – urnásan visszatemetkezhessenek azokba a sírokba, amelyekben az elődeik nyugszanak. Torjay Valter művészettörténész – mint mondta – tanúja is volt egy ilyen titkos temetésnek, amikor a nagymamát a saját kérésének megfelelően elhamvasztották és titokban berakták a családi sírba engedély nélkül.

A szombathelyi Szent Márton úti temető

Ezúton köszönjük Torjay Valter művészettörténésznek, hogy segítséget nyújtott a cikk elkészüléséhez.

.